Így emelkedik januártól a pedagógusok fizetése - mutatjuk a 32 százalékos béremelés alapján meghatározott illetményeket

Alig két nappal a 2023-as év lezárása előtt a Belügyminisztérium részleteket közölt a december közepén belengetett 32,2 százalékos pedagógusbér-emelésről. Mutatjuk őket.

  • Székács Linda

A pedagógus I. fokozatot elért pedagógusok bruttó bérének összege januártól nem lehet kevesebb, mint 538 ezer forint, a pedagógus II. fokozatú munkavállalóké pedig 555 ezer forint - közölte a Belügyminisztérium csütörtök este.

Orbán Viktor miniszterelnök a december 21-i éves sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy januártól a pedagógusok bére 32,2 százalékkal emelkedik. Ennek feltételeként néhány - akkor még hiányzó - uniós dokumentum megérkezését határozta meg, amikről akkor azt mondta, hogy "bármelyik pillanatban" megérkezhetnek. A hiányzó dokumentumok pedig úgy tűnik, az ünnepek alatt befutottak, a Belügyminisztérium közleményében ugyanis az áll, hogy

"a kormány döntése szerint 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógus-átlagbér, a pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 Ft-os illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. A kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen."

A januártól érvényes bérsávok szerint a pedagógusok bruttó bére nem lehet kevesebb, mint

  • Pedagógus I. besorolás esetében 538 000 forint,
  • Pedagógus II. besorolás esetén 555 000 forint,
  • Mesterpedagógus kategóriában 630 000 forint,
  • Kutatótanár esetében pedig 750 000 forint.
Az Eduline egyik olvasója szerint ez - ped I. és ped II. fokozat esetén - körülbelül nettó 50 ezer forintos fizetésemelést jelent.

    "Annak érdekében, hogy az átlagos 32.2%-os béremelés megvalósuljon, a fenti új alsó sávhatárok mellett további intézkedés is szükséges" - teszik hozzá a Belügyminisztérium közleményében azt a javaslatot téve, hogy a munkáltatók a pedagógusok bérét a továbbiakban olyan szempontok figyelembevételével állapítsák meg, mint

    • a szakmai gyakorlati idő mértéke,
    • a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, továbbá a további, munkakörébenhasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,
    • a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagytöbb feladatellátási helyen foglalkoztatják,
    • a munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
    • a munkáltató rendelkezésére álló forrás összege,
    • a pedagógus által tanított tantárgyak száma, továbbá
    • a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetősége.

    A Kormány javaslata szerint továbbá ezek közül a szempontok közül a besorolás alapjául szolgáló végzettséget, a mesterfokozat meglétét további 2 százalékkal, a matematika, digitális kultúra, természettudomány, környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettséget pedig további 4%-os illetményemeléssel ismernék el.

    Annak érdekében, hogy a forrást biztosan a pedagógusok béremelésére fordítsák, a Kormány szabályozza, hogy az illetményemelés céljából biztosítandó támogatást a fenntartók csak a pedagógusok személyi juttatására fordíthatják, valamint hozzáteszik, hogy "az illetményemelés fedezetére kapott többlettámogatást a fenntartók a pedagógusok után kifizetett személyi juttatások, adók és járulékok arányában adják át a fenntartott köznevelési intézményeiknek."

    "A bérek emelésének további eszközeként bevezetjük, hogy ha a pedagógusnak három munkában töltött éven át nem emelkedne a fizetése – a magasabb fokozatba történő átsorolásból vagy a teljesítményértékelés eredményeként magasabb összegű illetmény megállapításától eltekintve –, akkor a havi illetményét legalább 2,5%-kal emelni kell" - egészítik ki.

     

    Hozzászólások

    Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

    Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

    Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

    A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

    Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

    A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

    „Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

    „Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.