Szerinte a leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.
Bár a sokat vitatott státusztörvény keddi elfogadása óta petíció is indult és már a parlamenti szavazás előtt a hivatalánál virrasztók követelték az ellenkezőjét, Novák Katalin köztársasági elnök csütörtökön aláírta az elfogadott jogszabályt és elrendelte annak kihirdetését, derül ki az államfő közleményéből. Amely bár az eredetileg közzétett tervezetet a „sokak által joggal kifogásolt” jelzővel illette, azt tartalmazza, hogy annak leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.
„Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta”
– fogalmaz Novák Katalin. Szerinte „az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját”. Arról is ír, az oktatásügyről érdemes a jövőben valódi társadalmi vitát folytatni.
„Sok lényeges, megoldandó feladat van még: elsősorban a tanári bérek érdemi emelése és a pedagógusok megbecsültségének biztosítása igényel további lépéseket. Ezért azt kérem a magyar politikai élet minden szereplőjétől és az uniós intézményektől, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar pedagógusok érdemi béremeléséhez szükséges források mihamarabb rendelkezésre álljanak” – tette hozzá.
A státusztörvény a korábban a parlament honlapjára feltöltött szövegezése alapján jövő szombaton, július 15-én életbe is lép, de maga a jogállás-váltás, azaz a pedagógusok közalkalmazotti státuszának megszűnése csak 2024 januárban történik meg. Korábban írtunk arról, hogy az Európai Bizottság vizsgálni fogja a törvényt a részletszabályokkal együtt, amikor megjelenik a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig még az elfogadás napján azt közölte, hogy az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni annak egyes pontjait, amelyek a szakszervezet szerint alkotmányellenesek.
(Kiemelt kép: Facebook / Novák Katalin)
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
