Szerinte a leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.
Bár a sokat vitatott státusztörvény keddi elfogadása óta petíció is indult és már a parlamenti szavazás előtt a hivatalánál virrasztók követelték az ellenkezőjét, Novák Katalin köztársasági elnök csütörtökön aláírta az elfogadott jogszabályt és elrendelte annak kihirdetését, derül ki az államfő közleményéből. Amely bár az eredetileg közzétett tervezetet a „sokak által joggal kifogásolt” jelzővel illette, azt tartalmazza, hogy annak leginkább vitatott pontjai az elfogadott jogszabályban már nem, vagy érdemi módosítással szerepelnek.
„Ez a törvény tehát tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta”
– fogalmaz Novák Katalin. Szerinte „az új törvény biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását, egyértelmű kereteket biztosít, és megteremti a béremelés alapját”. Arról is ír, az oktatásügyről érdemes a jövőben valódi társadalmi vitát folytatni.
„Sok lényeges, megoldandó feladat van még: elsősorban a tanári bérek érdemi emelése és a pedagógusok megbecsültségének biztosítása igényel további lépéseket. Ezért azt kérem a magyar politikai élet minden szereplőjétől és az uniós intézményektől, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar pedagógusok érdemi béremeléséhez szükséges források mihamarabb rendelkezésre álljanak” – tette hozzá.
A státusztörvény a korábban a parlament honlapjára feltöltött szövegezése alapján jövő szombaton, július 15-én életbe is lép, de maga a jogállás-váltás, azaz a pedagógusok közalkalmazotti státuszának megszűnése csak 2024 januárban történik meg. Korábban írtunk arról, hogy az Európai Bizottság vizsgálni fogja a törvényt a részletszabályokkal együtt, amikor megjelenik a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig még az elfogadás napján azt közölte, hogy az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni annak egyes pontjait, amelyek a szakszervezet szerint alkotmányellenesek.
(Kiemelt kép: Facebook / Novák Katalin)
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
