A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanára nem adja fel: miután a Kúria megerősítette, hogy jogszerű volt az elbocsátásuk, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) készülnek fordulni.
Az eset feltehetően nem egyedi, a háttérben a tavaly januári jogállásváltás és a státusztörvény áll.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Ami korábban néhány tízezer forint ki nem fizettet túlórapénz volt, az most már milliós nagyságrendű is lehet, ha pert nyernek. A túlórapénzükért folyamodó tanárok egy része már nincs is a pályán, megint mások pedig peren kívül egyeztek meg a tankerületekkel, mivel a perköltség magasabb lett volna, mint a kifizetetlen túlóradíj.
A törvénymódosítás után az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – többek között ilyen kérdéseket is kaphatnak egy állásinterjún a pedagógusok.
Rendkívüli lemondással rengeteg pedagógus sajtolhatott volna ki milliókat a tankerületektől egy ügyvéd szerint, de nem tudni másról, aki élt volna a lehetőséggel.
Véget ért a 2024-es tavaszi érettségi, mindenki várja a ponthatárhúzást. Elkeserítő statisztikát közöltek a természettudományos és a műszaki képzések hallgatóiról. Összegyűjtöttük, mik voltak a hét legfontosabb történései.
"Nagyon izgultam emiatt a kihívás miatt, szerintem jobban, mint a vizsgázók, de igyekeztem ezt magabiztossággal leplezni" - számolt be az élményről a volt történelemtanár.
Nagy port kavart tavaly július negyedikén, hogy a több ezres utcai tüntetések ellenére is elfogadták a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. A hír hatására elindult egy felmondási hullám, amit a kormány a pedagógusok béremelésével lovagolt meg januárban. Ezzel együtt azonban egy új rendelet is landolt az iskolákban: a pedagógusok teljesítményértékelése, amivel kapcsolatban továbbra is rengeteg a kérdőjel.
Kifogásolják az egyeztetés és a szakmaiság hiányát, továbbá úgy vélik, ez a bizonyítéka annak, hogy a kormányzat hazudott a pedagógushiányról.
Tanárhiány, öregedő pedagógusok és egyre több diák, aki végzettség nélkül hagyja el az iskolát – nagyon nehéz helyzetben van a magyar oktatási rendszer a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése szerint. Összegyűjtöttük a legfontosabb megállapításait, miért nem könnyű most magyar gyereknek lenni.
Ha nem történik megoldás, a pedagógusokat ért bántalmazások az eddigieknél enyhébb elbírálás alá eshetnek a bíróságokon.
A szakszervezetek képviselői az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) vitatott részeiről tárgyaltak a kormánnyal.
Az iskolák felében valószínűleg nincs iskolapszichológus. A hiány évek óta fennáll, mégsem sikerült eddig kezelni a problémát. A bérezést is befolyásoló teljesítményértékelés azonban az óvoda-és iskolapszichológusokra is érvényes lesz a következő tanévtől. Ennek a részleteit mutatjuk most be.
Minden tanárt a saját főnöke értékel majd szeptembertől, ezen fog múlni a fizetésük is. Az erről szóló rendelet április elején jelent meg, így több mint egy év találgatás után tisztázódott, hogy mire számíthatnak azok a pedagógusok, akik aláírták a státusztörvényt. Lapunknak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja fejtette ki a rendelettel kapcsolatos aggályaikat.
A 2024/2025-ös tanévtől indul a pedagógusok értékelése.
Az államtitkár megerősítette, hogy nincs egyszerű dolguk azoknak a pedagógusoknak, akik felmondtak a státusztörvény miatt, de most mégis visszatérnének a közoktatásba.
Január 1-től lehetővé teszi a státusztörvény, hogy szükség esetén a tankerületen belül egy másik köznevelési intézménybe vezényeljék át a pedagógusokat.
A Belügyminisztérium szerint a döntést nem a fenntartók, hanem a pedagógusok hozták meg.
