A szakszervezetek képviselői az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) vitatott részeiről tárgyaltak a kormánnyal.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselői május 7-én a Belügyminisztériumba mentek, hogy egy sztrájkbizottsági egyeztetés keretében új sztrájkköveteléseket nyújtsanak be, és átbeszéljék Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral az idén januártól érvénybe lépett pedagógus életpályatörvény vitatott részeit.
A PDSZ beszámolója szerint meglepődve tapasztalták, hogy a tárgyalásra a kormány által meghívást kaptak a Nemzeti Pedagógus Kar és a Zeneművészek Szakszervezetének képviselői is. Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint ezzel szerette volna a kormány a sztrájkbizottsági egyeztetést egy tájékoztatással egybemosni.
Az egyeztetésre a képviselők egy hosszú listával készültek, amin az átbeszélendő témák szerepeltek.
„Láthatóan unták, hogy ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozniuk”
- mondta Nagy Erzsébet a tárgyalást követő Facebook-közvetítésben.
Többek között szó volt a pedagógusbérekről, amelyek emeléséről továbbra sem kaptak ígéretet. Az államtitkár állítása szerint nincs szükség bérkorrekcióra, mivel a pedagógus bruttó átlagbér meghaladja a diplomás bruttó átlagbér 71,8%-át. A béremelés vonatkozásában a kormány a KSH adataira támaszkodik, ami a szervezetek képviselői szerint nem egyezik az általuk mért összegekkel.
Mint kiderült a kormány a béremeléseket a tankerületi központokon kívül máshol nem követte nyomon és nincs is erre igénye a továbbiakban sem. Így nem tudni, hogy az önkormányzati, egyházi és alapítványi fenntartású intézményekben mennyit fordítottak erre a hozzájuk beérkezett bérfedezetből.
Ismételten sem kaptak arra ígéretet, hogy megemelnék a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkezők béreit (NOKS, technikai, kisegítő munkakörökben). A PDSZ azonban továbbra is azt kéri, hogy a tavaly elmaradt illetményemelés legyen ennek fedezete. Emellett pedig a felmentési idejüket töltő pedagógusok béremeléséről, az esélyteremtési illetmények, illetve a jubileumi jutalmak kifizetéséről sem tudtak megegyezni.
Az utóbbi kapcsán arra kérte a szervezeteket az államtitkár, hogy erre tegyenek konkrét jogszabálymódosító javaslatot, mert ők is sokat gondolkodtak rajta, de egyelőre még nem találtak megoldást.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
