A szakszervezetek képviselői az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) vitatott részeiről tárgyaltak a kormánnyal.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselői május 7-én a Belügyminisztériumba mentek, hogy egy sztrájkbizottsági egyeztetés keretében új sztrájkköveteléseket nyújtsanak be, és átbeszéljék Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral az idén januártól érvénybe lépett pedagógus életpályatörvény vitatott részeit.
A PDSZ beszámolója szerint meglepődve tapasztalták, hogy a tárgyalásra a kormány által meghívást kaptak a Nemzeti Pedagógus Kar és a Zeneművészek Szakszervezetének képviselői is. Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint ezzel szerette volna a kormány a sztrájkbizottsági egyeztetést egy tájékoztatással egybemosni.
Az egyeztetésre a képviselők egy hosszú listával készültek, amin az átbeszélendő témák szerepeltek.
„Láthatóan unták, hogy ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozniuk”
- mondta Nagy Erzsébet a tárgyalást követő Facebook-közvetítésben.
Többek között szó volt a pedagógusbérekről, amelyek emeléséről továbbra sem kaptak ígéretet. Az államtitkár állítása szerint nincs szükség bérkorrekcióra, mivel a pedagógus bruttó átlagbér meghaladja a diplomás bruttó átlagbér 71,8%-át. A béremelés vonatkozásában a kormány a KSH adataira támaszkodik, ami a szervezetek képviselői szerint nem egyezik az általuk mért összegekkel.
Mint kiderült a kormány a béremeléseket a tankerületi központokon kívül máshol nem követte nyomon és nincs is erre igénye a továbbiakban sem. Így nem tudni, hogy az önkormányzati, egyházi és alapítványi fenntartású intézményekben mennyit fordítottak erre a hozzájuk beérkezett bérfedezetből.
Ismételten sem kaptak arra ígéretet, hogy megemelnék a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkezők béreit (NOKS, technikai, kisegítő munkakörökben). A PDSZ azonban továbbra is azt kéri, hogy a tavaly elmaradt illetményemelés legyen ennek fedezete. Emellett pedig a felmentési idejüket töltő pedagógusok béremeléséről, az esélyteremtési illetmények, illetve a jubileumi jutalmak kifizetéséről sem tudtak megegyezni.
Az utóbbi kapcsán arra kérte a szervezeteket az államtitkár, hogy erre tegyenek konkrét jogszabálymódosító javaslatot, mert ők is sokat gondolkodtak rajta, de egyelőre még nem találtak megoldást.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
