Hét hírei: így képzik át a katonákat autós oktatókká, több diákot is érint egy probléma a Semmelweis felvételijén

Véget ért a 2024-es tavaszi érettségi, mindenki várja a ponthatárhúzást. Elkeserítő statisztikát közöltek a természettudományos és a műszaki képzések hallgatóiról. Összegyűjtöttük, mik voltak a hét legfontosabb történései.

Hátrányba kerülhet a felvételizők egy része, mert elfelejtették rögzíteni, hogy a "biológia-egészségtan" tantárgyat is elfogadják a Semmelweis Egyetemen

Akár hátrányba is kerülhetnek a pontok számításánál azok a Semmelweis Egyetemre felvételiző diákok, akiknek a középiskolai bizonyítványában biológia-egészségtan tantárgy szerepel. Az egyetem szerint a tanulmányi pontok feldolgozásába, rögzítésébe nincsen beleszólásuk, hiszen ezt a feladatot az Oktatási Hivatal végzi.

Középiskolások ingyenes jogosítványa: így képzik át a katonákat autós oktatókká

Csak a B kategória elméleti anyagából kell vizsgáznia annak a 26 katonának, akik Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) autós oktatóképzésén vesznek részt. Ők taníthatják vezetni azokat a középiskolásokat, akiknek szeptembertől ingyenes lesz a jogosítvány.

Közeleg a ponthatárhúzás: ezekre a szakokra volt a legnehezebb bekerülni a 2023-as felvételin

Gazdasági, osztatlan tanári, pszichológia és jogászképzések: itt minden évben rekordmagasak a ponthatárok. Már csak néhány hét van hátra a 2024-es a ponthatárok kihirdetéséig, ezért megnéztük, hogy 2023-ban melyik 10 alap- és osztatlan képzésre volt a legnehezebb bekerülni.

Minden vizsgázó fellélegezhet: véget ért a 2024-es tavaszi érettségi

Július 3-án hivatalosan is véget ért a 2024-es tavaszi érettségi, hamarosan pedig érkeznek a ponthatárok. Mutatjuk, mi dolga van még a felvételizőknek.

Egyéves a státusztörvény, ilyen hatással volt eddig az oktatásra

Nagy port kavart tavaly július negyedikén, hogy a több ezres utcai tüntetések ellenére is elfogadták a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. A hír hatására elindult egy felmondási hullám, amit a kormány a pedagógusok béremelésével lovagolt meg januárban. Ezzel együtt azonban egy új rendelet is landolt az iskolákban: a pedagógusok teljesítményértékelése, amivel kapcsolatban továbbra is rengeteg a kérdőjel.

Tíz év alatt felére csökkent a természettudományos és a műszaki képzéseken tanuló hallgatók száma

Szomorú statisztikát közölt a Központi Statisztikai Hivatal.

Kompetenciamérés: azért kell ennyi tesztet írniuk a diákoknak, hogy a pedagógusokat lehessen értékelni?

A diákok eredményei folyamatosan romlanak a kompetenciaméréseken, ennek ellenére már nyolc évfolyam tanulóit teszteli a Belügyminisztérium. Ennek oka a pedagógusok új teljesítményértékelése, ami miatt a mérési eredmények, akár az ő fizetésüket is befolyásolhatják. Az Oktatási Hivatal dolgozói levélben tiltakoztak a mérési évfolyamok és tantárgyak kibővítése ellen.

A budapesti Fazekas gimnázium 107 tanulója jutott be idén az OKTV döntőjébe - így szerepeltek az ország legjobb középiskolái

Mintegy 19 607 végzős- vagy tizenegyedik osztályos diák mérettette meg magát idén legalább egy tantárgyból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. Megnéztük, hány diák jutott be a döntőbe a HVG 2023-as középiskolai rangsora alapján az ország öt legjobb gimnáziumából.

Több mint 16 milliárd forintot adhat a kormány a szakképző intézményeknek

Legalábbis ekkora összeggel léphetik túl az eredeti 20 milliárdos kiegészítő keretet.

Felvételi 2024: erre a tíz egyetemi karra jelentkezett a legtöbb diák idén

A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt, ennek ellenére a legnépszerűbb egyetemi karok listáján nem sikerült megszereznie az első helyet. Mutatjuk a 2024-es toplistát.

"Fogadj örökbe egy nagyszülőt, unokát és hozz örömet az életébe"

Miközben Magyarországon közel kétmillió időskorú él, egyre kevesebb gyerek születik. Arról nem is beszélve, hogy évről évre egyre több család költözik külföldre, a (potenciális) nagymamák és nagypapák pedig unoka nélkül maradnak. Ezen segítene a Generációk Között Egyesület, ami összekötné a családokat az unokára vágyó idősekkel.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.