Hét hírei: így képzik át a katonákat autós oktatókká, több diákot is érint egy probléma a Semmelweis felvételijén

Véget ért a 2024-es tavaszi érettségi, mindenki várja a ponthatárhúzást. Elkeserítő statisztikát közöltek a természettudományos és a műszaki képzések hallgatóiról. Összegyűjtöttük, mik voltak a hét legfontosabb történései.

Hátrányba kerülhet a felvételizők egy része, mert elfelejtették rögzíteni, hogy a "biológia-egészségtan" tantárgyat is elfogadják a Semmelweis Egyetemen

Akár hátrányba is kerülhetnek a pontok számításánál azok a Semmelweis Egyetemre felvételiző diákok, akiknek a középiskolai bizonyítványában biológia-egészségtan tantárgy szerepel. Az egyetem szerint a tanulmányi pontok feldolgozásába, rögzítésébe nincsen beleszólásuk, hiszen ezt a feladatot az Oktatási Hivatal végzi.

Középiskolások ingyenes jogosítványa: így képzik át a katonákat autós oktatókká

Csak a B kategória elméleti anyagából kell vizsgáznia annak a 26 katonának, akik Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) autós oktatóképzésén vesznek részt. Ők taníthatják vezetni azokat a középiskolásokat, akiknek szeptembertől ingyenes lesz a jogosítvány.

Közeleg a ponthatárhúzás: ezekre a szakokra volt a legnehezebb bekerülni a 2023-as felvételin

Gazdasági, osztatlan tanári, pszichológia és jogászképzések: itt minden évben rekordmagasak a ponthatárok. Már csak néhány hét van hátra a 2024-es a ponthatárok kihirdetéséig, ezért megnéztük, hogy 2023-ban melyik 10 alap- és osztatlan képzésre volt a legnehezebb bekerülni.

Minden vizsgázó fellélegezhet: véget ért a 2024-es tavaszi érettségi

Július 3-án hivatalosan is véget ért a 2024-es tavaszi érettségi, hamarosan pedig érkeznek a ponthatárok. Mutatjuk, mi dolga van még a felvételizőknek.

Egyéves a státusztörvény, ilyen hatással volt eddig az oktatásra

Nagy port kavart tavaly július negyedikén, hogy a több ezres utcai tüntetések ellenére is elfogadták a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. A hír hatására elindult egy felmondási hullám, amit a kormány a pedagógusok béremelésével lovagolt meg januárban. Ezzel együtt azonban egy új rendelet is landolt az iskolákban: a pedagógusok teljesítményértékelése, amivel kapcsolatban továbbra is rengeteg a kérdőjel.

Tíz év alatt felére csökkent a természettudományos és a műszaki képzéseken tanuló hallgatók száma

Szomorú statisztikát közölt a Központi Statisztikai Hivatal.

Kompetenciamérés: azért kell ennyi tesztet írniuk a diákoknak, hogy a pedagógusokat lehessen értékelni?

A diákok eredményei folyamatosan romlanak a kompetenciaméréseken, ennek ellenére már nyolc évfolyam tanulóit teszteli a Belügyminisztérium. Ennek oka a pedagógusok új teljesítményértékelése, ami miatt a mérési eredmények, akár az ő fizetésüket is befolyásolhatják. Az Oktatási Hivatal dolgozói levélben tiltakoztak a mérési évfolyamok és tantárgyak kibővítése ellen.

A budapesti Fazekas gimnázium 107 tanulója jutott be idén az OKTV döntőjébe - így szerepeltek az ország legjobb középiskolái

Mintegy 19 607 végzős- vagy tizenegyedik osztályos diák mérettette meg magát idén legalább egy tantárgyból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. Megnéztük, hány diák jutott be a döntőbe a HVG 2023-as középiskolai rangsora alapján az ország öt legjobb gimnáziumából.

Több mint 16 milliárd forintot adhat a kormány a szakképző intézményeknek

Legalábbis ekkora összeggel léphetik túl az eredeti 20 milliárdos kiegészítő keretet.

Felvételi 2024: erre a tíz egyetemi karra jelentkezett a legtöbb diák idén

A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt, ennek ellenére a legnépszerűbb egyetemi karok listáján nem sikerült megszereznie az első helyet. Mutatjuk a 2024-es toplistát.

"Fogadj örökbe egy nagyszülőt, unokát és hozz örömet az életébe"

Miközben Magyarországon közel kétmillió időskorú él, egyre kevesebb gyerek születik. Arról nem is beszélve, hogy évről évre egyre több család költözik külföldre, a (potenciális) nagymamák és nagypapák pedig unoka nélkül maradnak. Ezen segítene a Generációk Között Egyesület, ami összekötné a családokat az unokára vágyó idősekkel.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.