Szomorú statisztikát közölt a Központi Statisztikai Hivatal.
A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy a 2013/2014-es tanévben 11406-an tanultak valamilyen természettudományos szakon a felsőoktatásban, míg a 2023/2024-es tanévben már csak 6370-en. Mind a fiúk, mind pedig a lányok száma felével csökkent ezeken a képzéseken.
A műszaki alap-és mesterszakok esetében is drasztikus a csökkenés, hiszen 10 évvel ezelőtt 52941-es iratkoztak be ilyen képzésre, míg a 2023/2024-es tanévben már csak 35 310-en. Ha a nemek arányát megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a 2013/2014-es tanévben mintegy 42 ezer fiú tanult műszaki szakon, ehhez képest az idei tanévben már csak 26 ezer. Érdekes, hogy ezalatt a műszaki szakokon tanuló lányok száma csak egy nagyon kicsivel csökkent.
Eközben az informatikai szakokon majdnem megtriplázódott a hallgatók száma (9 ezerről közel 25 ezerre emelkedett). A jelenség hátterében az is állhat, hogy a DPR adatai szerint a 2019/2020-ban végzettek között legmagasabb bért átlagosan az informatikai képzéseken diplomázók kapják, ez átlagosan havonta bruttó 536 794 forintot jelent.
A legjobban fizető diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
