A tizenkét éve, az Orbán-kormány által létrehozott szervezetnek minden állami iskolában dolgozó pedagógus automatikusan tagjává vált. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) működését azonban kezdettől fogva kritikák kísérték: a szakszervezetek szerint a kar nem a tanárok érdekeit, hanem inkább az előző kormány oktatáspolitikáját képviselte.
A szervezet élén nemrég vezetőváltás történt, miután lemondott a tizenkét éve hivatalban lévő elnök, Horváth Péter. A megbízott elnöki feladatokat Rázsi Botond Miklós vette át, aki a Kossuth Rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy a megújulás elsősorban a pedagógusokkal való kommunikáció javítását jelentené. Céljuk, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a tanárokkal, és hatékonyabban közvetítsék a véleményüket az oktatásirányítás felé.
Rázsi szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, azonban javítani kell azon, hogy a pedagógusok véleménye eljusson a kar vezetéséhez. Arra a kérdésre, hogy a kötelező tagság ellenére miért nehéz megszólítani a pedagógusokat, azt válaszolta, hogy a tanárok leterheltek, ezért nem feltétlenül tudnak részt venni a rendezvényeken és a szakmai egyeztetéseken.
Felvetődött, hogy a pedagógusok passzivitásában szerepet játszhat-e az NPK legitimitásának megkérdőjelezése. Rázsi szerint ez is elképzelhető, de úgy véli, inkább kommunikációs problémáról van szó.
A megbízott elnök elmondta, hogy minden vármegyében legalább tíztagú területi választmány működik, emellett legalább tizenöt szakmai tagozatuk van, amelyek munkájában több tucat pedagógus vesz részt önkéntesen. Így összesen több százan képviselik aktívan a pedagógusokat a szervezetben. Amikor a műsorvezető megjegyezte, hogy mindez a mintegy 150 ezer pedagógushoz képest meglehetősen alacsony szám, Rázsi azzal érvelt, hogy ők a pedagógustársadalom képviselői, nem pedig a teljes tagság.
A beszélgetésben a korábbi pedagógustüntetések is szóba kerültek. A műsorvezető felidézte, hogy a 2022-es tiltakozások idején sok tanár hiányolta a Nemzeti Pedagógus Kar támogatását, noha a demonstrációk nemcsak a bérekről, hanem a túlterheltségről, a munkakörülményekről, a Nemzeti alaptantervről és a tankönyvválasztásról is szóltak. Rázsi azonban nem tartja hibának a szervezet akkori hozzáállását.
Nem gondolom hibának, mert a pedagóguskar egy szakmai szervezet, nem pedig egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet
– fogalmazott.
Hozzátette, hogy a munkavállalói érdekképviselet a szakszervezetek feladata, a pedagóguskarnak pedig elsősorban szakmai kérdésekben kell állást foglalnia. Megjegyezte, hogy ezekben a kérdésekben a szervezet korábban is rendszeresen megfogalmazta véleményét az oktatásirányítás felé.
A műsorban az a kritika is felmerült, hogy az Orbán-kormány azért hozta létre a Nemzeti Pedagógus Kart, hogy a pedagógus-szakszervezetek helyett egy általa létrehozott szervezettel folytathasson párbeszédet. Rázsi szerint azonban nemcsak azt kell vizsgálni, milyen körülmények között jött létre a kar, hanem azt is, milyen szakmai munkát végzett az elmúlt tizenkét évben.
Mint mondta, a szervezet rendszeresen véleményezte a jogszabálytervezeteket, szakmai rendezvényeket szervezett, és igyekezett kapcsolatot tartani a pedagógusokkal. Amikor a jelenlegi kormány dokumentumokat kért a működésükről, az elmúlt két év tevékenységéről egy 800 oldalas beszámolót állítottak össze. A megbízott elnök szerint ez is bizonyítja, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar szakmai alapon működik, függetlenül attól, milyen politikai környezetben hozták létre.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.