Választható nulladik évfolyamot javasol a Nemzeti Pedagóguskar

10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.

A javaslat középpontjában a gyerekek egyéni szükséglete, fejlődési üteme, tanulási eredményessége és későbbi társadalmi részvétele áll, emiatt a Nemzeti Pedagóguskar szerint rugalmas és átjárható tanulási utakat kell kialakítani.

Nem kell mindenkinek nulladikba mennie

A javaslat többek között a választható nulladik évfolyammal könnyítené meg az óvoda és az iskola közötti átmenetet, mely a gyerekek alapkészségeit és önállóságát erősítené meg.

Ne az első évfolyam követelményeinek előrehozását jelentse, hanem biztosítson időt az iskolai tanulás megalapozására. Az előkészítő szakaszból történő továbblépés szakmai értékelésen és az elért fejlettségen alapuljon

– olvasható a dokumentumban, melyben kitérnek arra is, hogy „a súlyos vagy tartós betegséggel, műtéttel, elhúzódó kezeléssel érintett gyermekek esetében egyedi, méltányos döntési lehetőségek szükségesek az iskolakezdés és a közösségbe való visszatérés támogatására.”

A Nemzeti Pedagóguskar szerint a nulladikon kívül elsőben és másodikban is kis létszámú, 10-16 fős osztályokra lenne szükség.

Viszlát óvodai iskola-előkészítés

Az elsőben kiugró bukások arányok miatt az óvodások iskolára való felkészítésére a Fidesz-kormánynak az volt a válasza, hogy az óvodai alapprogramba bekerült a 45 perces iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenység.

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) viszont ezt kivenné az alapprogramból (jelezték is az oktatási minisztériumnak a tárgyalások során), mert szerintük ez a gyakorlat nem illeszkedik az óvodai nevelés hagyományaihoz és alapelveihez. Szerintük a korai teljesítménykényszer elriasztja a gyerekeket a tanulástól, ezért az óvoda feladata nem a merev időkeretek közötti ismeretátadás, hanem a biztonságos, ingergazdag környezet biztosítása.

Az óvodai tanulás a mindennapi tevékenységekbe (játék, mozgás, mese, munka) ágyazottan, spontán és tapasztalati úton történik. Az iskolai életmódra való felkészítés folyamatos és észrevétlen folyamat az óvodába lépés első napjától kezdve, nem pedig egy utolsó évre tervezett, napi 45 perces kampányszerű program eredménye

– hangsúlyozták.

Nem csak a rugalmas iskolakezdés van tervben, hanem a rugalmas óvodakezdés is

A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel. Közben készül az új Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja is, amely jelenleg véleményeztetési körön van.

Hozzászólások

Rohamtempóban, tanítási időben kellett véleményezni a tankerületi igazgatói pályázatokat – a PDSZ mellett egy diákmozgalom is tiltakozik

Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.

Új munkahely, kevesebb fizetés: sürgős törvénymódosítást és garantált béreket követel a PDSZ

Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.

Megválasztották a HÖOK új elnökét

Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.