93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell a 2025/2026-os tanévben évet ismételnie, mely 4,5 százalékos bukási arányt jelent. Ez szinte teljesen megegyezik az előző tanévi adatokkal. A többi évfolyamon általános iskolában az évet ismétlők száma a következőképpen alakult:
- második 1167 fő (90 850-ből)
- harmadik 696 fő (92 280-ból)
- negyedik 774 fő (89 667-ből)
- ötödik 1 456 fő (93 428-ból)
- hatodik 1334 fő (94440-ből)
- hetedik 1382 fő (80856-ból)
- nyolcadik 591 fő (78 775-ből)
Az adatokból látszik, hogy ötödikben 1,56 százalék, míg hetedikben még ennél is több, 1,7 százalék volt az évismétlők aránya.
Külön kell kérelmezni a plusz egy év ovit, de nem mindenkinek
Az elkeserítő statisztikákért a kormány egyik korábbi intézkedése is felelős, hiszen ha egy nagycsoportos augusztus 31-ig betölti hatot, akkor 2020 óta csak akkor maradhat még egy évet az óvodában, ha a szülő ezt külön kérelmezi az Oktatási Hivatalnál.
A mostani tanévben ezt az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. december 29-től 2026. január 19-ig van lehetősége a szülőknek. Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor 2026 szeptemberében a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.
A kérvényt egyedül abban az esetben nem kell beadni, ha a hatéves január 18-ig a szakszolgálattól megkapja az SNI/BTMN státuszt. Eddig a napig kell a szülőknek az óvodában bemutatniuk a szakértői véleményt, és ez alapján az intézmény rögzíti a köznevelési információs rendszerben, hogy a gyerek még egy évet maradhat az óvodában. (Egyébként a KSH friss, 2024-2025-ös tanévre vonatkozó adataiból kiderült, hogy az óvodákban már 12748 sajátos nevelési igényű gyerek volt. Ez a szám 2020-ban és 2021-ben még 10 ezer körül mozgott, majd 2022-ben átlépte a 11 ezret, és 2023-ban pedig a 12 ezret.)
Ha azonban a szakvélemény nem készül el határidőre vagy addig nem kapnak időpontot a szakszolgálathoz, akkor a szülőnek január 19-ig ugyanúgy kérelmezniük kell a plusz egy év óvodát.
Mivel a beadási határidő rövid és ráadásul belecsúszik az év végi ünnepekbe, ezért érdemes időben beszerezni azokat a dokumentumokat, amiket a szülők a kérelemhez csatolni szeretnének. Ilyen lehet például szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolás vagy óvodapedagógusi szakvélemény. Emellett a szülőknek egy saját maguk által megfogalmazott indoklást is le kell adniuk, ebben nagy segítség lehet a Szülői Hang segédlete.
Felmérték az elsősöket és a másodikosokat
Mivel elsőben az évismétlők aránya továbbra is magas, ezért hozta feltehetően azt a jogszabályt a kormány, hogy az iskolába készülő nagycsoportosoknak kötelezően naponta összesen 45 perces foglalkozásokon kell részt venniük. Ez persze nem mindig olyan egyszerű, hiszen ha van rá lehetőség, akkor ezeket a foglalkozásokat külön helyiségben kell tartani. A helyhiány mellett a gyakorlatban ezt az is nehezítheti, ha az óvodában nem homogén, hanem vegyes csoportok működnek.
Ezen kívül a 2025/2026-os tanévben az iskolák október 10-ig mérték fel azokat az elsősöket és a másodikosokat, akik az óvodai jelzések és a tanévkezdete óta szerzett tapasztalatok alapján fejlesztésre szorulnak.
A végleges névsort a tanítóknak decemberig kell leadniuk ezekről a tanulókról, ezután pedig javasolhatják nekik a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását.