Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
Horváth Péter lemondása után Rázsi Botond Miklós, az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar korábbi alelnöke vette át ideiglenesen a szervezet vezetését. A Telexnek adott interjújában a kar politikai függetlenségéről, a pedagógusok bizalmatlanságáról, a tanártüntetésekről és a szervezet jövőjéről is beszélt.
Rázsi elismerte, hogy az NPK létrehozásának módja sok pedagógus számára problémát jelenthet. „Mivel az előző kormány mesterségesen hozta létre a kart, ez nem minden tanárnak szimpatikus” – fogalmazott. Hozzátette, hogy megérti azokat a tanárokat, akik emiatt bizalmatlanok a szervezettel szemben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korábbi kormány a szervezet létrehozásán és költségvetési támogatásán túl nem gyakorolt befolyást a kar működésére.
A megbízott elnök szerint a Nemzeti Pedagógus Kar szakmai érdekképviseleti feladatokat lát el, és nem a szakszervezetekkel szemben, hanem azok mellett működik. Úgy fogalmazott, hogy míg a szakszervezetek elsősorban a munkavállalói érdekvédelemmel foglalkoznak, addig az NPK valamennyi pedagógust képviselheti. A szervezet politikai függetlenségéről azt mondta:
A létrehozáson kívül, meg azon kívül, hogy a működésünkhöz kapunk költségvetési támogatást, semmilyen egyéb befolyással nem volt ránk a kormány. Én például soha, semmilyen politikai utasítást nem kaptam, szakmai alapon tekintek erre a munkára.
Az interjúban szóba került az is, hogy a pedagóguskart korábban sok kritika érte az érdekképviseleti tevékenysége miatt. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint az NPK egy felülről létrehozott, alacsony legitimitású szervezet, amely nem képviselte érdemben a pedagógusok érdekeit.
A Telex interjújában arra is rákérdeztek, miért nem emelte fel határozottabban a hangját a pedagóguskar a tanársztrájkok, tüntetések és pedagóguselbocsátások idején. Rázsi szerint azonban a tiltakozások szervezése nem tartozik a kar feladatai közé.
Nem feladatunk, hogy tiltakozásra biztassuk a pedagógusokat. Ezt a munkát végezzék a különböző mozgalmak, szakszervezetek. A kar ugyanakkor sok kérdésben kifejtette a véleményét, akár kéretlenül is, és a jövőben is így fog tenni.
Mint mondta, a demonstrációk és tiltakozások a különböző mozgalmak és szakszervezetek feladatai, a pedagóguskarnak pedig az a dolga, hogy szakmai érvekkel képviselje a tanárok véleményét. Arról is beszélt, hogy iskolaigazgatóként nem akadályozta meg kollégáit a tiltakozásban, noha emiatt rosszalló megjegyzéseket kapott. Elmondása szerint volt, aki számon kérte rajta, hogyan lehetséges, hogy pedagóguskari tisztségviselőként az iskolájában dolgozó tanárok demonstrálnak. Formális elmarasztalás ugyan nem érte, de érzékelte a rosszallást.
A szervezet egyik legfontosabb feladatának most azt tartja, hogy megszólítsák azokat a pedagógusokat, akik eddig bizalmatlanok voltak az NPK-val szemben, vagy nem érezték, hogy a kar valóban képviselné őket. Szerinte ehhez közvetlenebb kommunikációra és a pedagógusok nagyobb bevonására van szükség.
Rázsi Botond Miklós a magyar oktatási rendszer legsürgetőbb problémái közül elsőként a pedagógustársadalom elöregedését és az utánpótlás hiányát említette. Úgy látja, hogy bár a bérrendezés valamelyest javított a helyzeten, a pedagógusutánpótlás továbbra sem megoldott. Szerinte az is fontos kérdés, hogy milyen felkészültségű tanárok kerülnek a pályára, amiben a pedagógusképzésnek és a továbbképzéseknek is meghatározó szerepük van. A másik jelentős problémának a társadalmi különbségeket gondolja.
A magyar társadalom szétszakadt, nagyon sok a hátrányos helyzetű térség, ahol speciálisan kell hozzáállni a tanításhoz. Vannak iskolák, ahol az is kihívást jelent, hogy a gyerek bemenjen az iskolába és végig ott legyen.
A csökkenő gyermeklétszám miatt szerinte az iskolarendszer szerkezetét is újra kell gondolni, ez azonban nem feltétlenül jelent intézményösszevonásokat.
A megbízott elnök arról is beszélt, hogy az NPK részt vesz a köznevelési törvény módosításával kapcsolatos minisztériumi egyeztetéseken, és a Nemzeti alaptanterv átdolgozásához is készítettek szakmai javaslatokat. Egyelőre azonban nem tudják, ezekből mennyit vesz figyelembe az oktatási kormányzat.
A szervezet jövője továbbra is bizonytalan. Rázsi szerint hivatalos tájékoztatást még nem kaptak arról, hogy a kormányzat milyen szerepet szán a pedagóguskarnak, vagy tervezi-e a megszüntetését, illetve a kötelező tagság eltörlését. A jövő évi költségvetésből ugyanakkor kiderülhet, számíthatnak-e továbbra is állami támogatásra. A kar új elnökéről az eredeti tervekkel ellentétben nem novemberben, hanem februárban döntenek.
Nyitóképünk forrása: Mezőzombori Kölcsey Ferenc Általános Iskola Facebook
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
