Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
Egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, ennek hatása pedig már az általános iskolákban is látványosan megjelenik. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban arról beszélt, hogy tavaly 80 iskolában nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahol nyolcnál kevesebb elsős kezdte meg a tanévet. Totyik hangsúlyozta:
Ez nagyon komoly veszélyt is fog jelenteni. Egy olyan iskolabezárási hullám előtt állunk, meg óvoda-összevonási hullám előtt, ami még alapjaiban meg fogja rengetni a magyar közoktatási rendszert. Budapesten például az egyik iskolánál győzelemként könyvelték el, hogy megmaradt az iskola.
A magyar oktatási rendszer férőhelyeit Totyik szerint évfolyamonként nagyjából 110 ezer gyerekre alakították ki, miközben a születések száma az elmúlt években jelentősen visszaesett. Ez azt jelenti, hogy egyre több intézményben lehet kérdés, fenntartható-e a jelenlegi struktúra.
A kevesebb diák ugyanakkor nem feltétlenül csak problémát jelenthet. Lehetőséget teremthetne arra is, hogy kisebb létszámú osztályokban tanuljanak a gyerekek, Totyik szerint ehhez azonban biztosítani kellene a megfelelő finanszírozást.
Jelenleg az általános iskolákban 28 fő a maximális osztálylétszám. A PSZ elnöke szerint érdemes lenne megfontolni, hogy ezt 24-25 főre csökkentsék. Emellett az osztálylétszám meghatározásakor nagyobb súllyal kellene figyelembe venni a sajátos nevelési igényű és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket is.
https://www.youtube.com/watch?v=gTXDiUanC8s&t=2156s
Miközben a gyerekek száma csökken, az oktatási rendszerben továbbra is jelentős a munkaerőhiány. Totyik szerint ugyanakkor nem egyszerű megmondani, pontosan hány pedagógus hiányzik, mert nemcsak a hivatalosan betöltetlen álláshelyeket kell figyelembe venni. Körülbelül tízezer olyan hely van a rendszerben, amelyet nyugdíjas pedagógusokkal töltenek be, emellett mintegy 6500 betöltetlen álláshelyről beszélt. A túlórákkal lefedett feladatokat is beleszámítva szerinte nagyjából húszezer fős valós munkaerőhiány rajzolódik ki.
A PSZ elnöke szerint az is előfordul, hogy 70 év feletti pedagógusok dolgoznak óvodákban és iskolákban. Bár hangsúlyozta, hogy minden tisztelete azoké, akik visszatérnek dolgozni, szerinte az sem a pedagógusoknak, sem a gyerekeknek nem feltétlenül jó, ha az oktatási rendszer ilyen módon kénytelen pótolni a hiányzó munkaerőt.
Totyik szerint az iskolarendszer átalakításánál nem lehet kizárólag a tanulólétszámokat figyelembe venni. Különösen fontos kérdés, milyen lehetőségeket biztosítanak az iskolák a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
Ehhez szerinte több pedagógiai asszisztensre, iskolapszichológusra, fejlesztőpedagógusra, gyógypedagógusra és szociális munkásra lenne szükség. Úgy látja, az integrált oktatás csak akkor működhet, ha az állam biztosítja hozzá a megfelelő személyi és szakmai feltételeket.
A kérdésnek hosszabb távon munkaerőpiaci következményei is lehetnek. Totyik szerint a következő 10-15 évben komoly munkaerőgondokkal szembesülhet Magyarország, ha az oktatási rendszer nem tudja megfelelően felzárkóztatni a leszakadó és tanulási nehézségekkel küzdő diákokat.
A PSZ elnöke szerint az oktatás egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy valódi lehetőséget teremtsen a társadalmi felemelkedésre. Úgy látja azonban, hogy a jelenlegi rendszer erre nem képes:
A jelenlegi oktatási rendszer nem segíti a társadalmi mobilitást. Nem ad valódi lehetőséget arra, hogy valaki az oktatáson keresztül feljebb lépjen a társadalmi ranglétrán. Bővítetten – ez most nagyon csúnya szó, de jobbat nem tudok rá mondani – újratermeltük a szegénységet. Nemhogy csökkentettük volna az oktatás segítségével, hanem konzerváltuk ezt a helyzetet.
Totyik szerint ezért a mostani oktatási kormányzat egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy társadalmi párbeszédet indítson arról, milyen legyen a jövő iskolarendszere, és hogyan működjenek, illetve milyen fenntartásban legyenek az intézmények.
A tét szerinte azért is nagy, mert az oktatás állapota a fiatalok itthon maradására is hatással lehet. A Z generáció tagjai jóval mobilisabbak az idősebb korosztályoknál, és közülük egyre többen érnek a családalapítás időszakába. Totyik úgy látja, ha a fiatalok valódi változást tapasztalnak az oktatásban és az egészségügyben, nagyobb eséllyel maradnak Magyarországon. Ha viszont a Tisza-kormány nem teljesíti a vállalásait, szerinte sokan inkább külföldön képzelhetik el a jövőjüket.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb akciót indít a Pedagógusok Szakszervezetének Országos NOKS Tagozata a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és a technikai dolgozók béremeléséért. A kormány már jelezte, hogy jön a bérrendezés, annak mértékéről és időpontjáról azonban egyelőre nem közöltek részleteket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
