Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
Egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, ennek hatása pedig már az általános iskolákban is látványosan megjelenik. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közöny Podcastban arról beszélt, hogy tavaly 80 iskolában nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahol nyolcnál kevesebb elsős kezdte meg a tanévet. Totyik hangsúlyozta:
Ez nagyon komoly veszélyt is fog jelenteni. Egy olyan iskolabezárási hullám előtt állunk, meg óvoda-összevonási hullám előtt, ami még alapjaiban meg fogja rengetni a magyar közoktatási rendszert. Budapesten például az egyik iskolánál győzelemként könyvelték el, hogy megmaradt az iskola.
A magyar oktatási rendszer férőhelyeit Totyik szerint évfolyamonként nagyjából 110 ezer gyerekre alakították ki, miközben a születések száma az elmúlt években jelentősen visszaesett. Ez azt jelenti, hogy egyre több intézményben lehet kérdés, fenntartható-e a jelenlegi struktúra.
A kevesebb diák ugyanakkor nem feltétlenül csak problémát jelenthet. Lehetőséget teremthetne arra is, hogy kisebb létszámú osztályokban tanuljanak a gyerekek, Totyik szerint ehhez azonban biztosítani kellene a megfelelő finanszírozást.
Jelenleg az általános iskolákban 28 fő a maximális osztálylétszám. A PSZ elnöke szerint érdemes lenne megfontolni, hogy ezt 24-25 főre csökkentsék. Emellett az osztálylétszám meghatározásakor nagyobb súllyal kellene figyelembe venni a sajátos nevelési igényű és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket is.
https://www.youtube.com/watch?v=gTXDiUanC8s&t=2156s
Miközben a gyerekek száma csökken, az oktatási rendszerben továbbra is jelentős a munkaerőhiány. Totyik szerint ugyanakkor nem egyszerű megmondani, pontosan hány pedagógus hiányzik, mert nemcsak a hivatalosan betöltetlen álláshelyeket kell figyelembe venni. Körülbelül tízezer olyan hely van a rendszerben, amelyet nyugdíjas pedagógusokkal töltenek be, emellett mintegy 6500 betöltetlen álláshelyről beszélt. A túlórákkal lefedett feladatokat is beleszámítva szerinte nagyjából húszezer fős valós munkaerőhiány rajzolódik ki.
A PSZ elnöke szerint az is előfordul, hogy 70 év feletti pedagógusok dolgoznak óvodákban és iskolákban. Bár hangsúlyozta, hogy minden tisztelete azoké, akik visszatérnek dolgozni, szerinte az sem a pedagógusoknak, sem a gyerekeknek nem feltétlenül jó, ha az oktatási rendszer ilyen módon kénytelen pótolni a hiányzó munkaerőt.
Totyik szerint az iskolarendszer átalakításánál nem lehet kizárólag a tanulólétszámokat figyelembe venni. Különösen fontos kérdés, milyen lehetőségeket biztosítanak az iskolák a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
Ehhez szerinte több pedagógiai asszisztensre, iskolapszichológusra, fejlesztőpedagógusra, gyógypedagógusra és szociális munkásra lenne szükség. Úgy látja, az integrált oktatás csak akkor működhet, ha az állam biztosítja hozzá a megfelelő személyi és szakmai feltételeket.
A kérdésnek hosszabb távon munkaerőpiaci következményei is lehetnek. Totyik szerint a következő 10-15 évben komoly munkaerőgondokkal szembesülhet Magyarország, ha az oktatási rendszer nem tudja megfelelően felzárkóztatni a leszakadó és tanulási nehézségekkel küzdő diákokat.
A PSZ elnöke szerint az oktatás egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy valódi lehetőséget teremtsen a társadalmi felemelkedésre. Úgy látja azonban, hogy a jelenlegi rendszer erre nem képes:
A jelenlegi oktatási rendszer nem segíti a társadalmi mobilitást. Nem ad valódi lehetőséget arra, hogy valaki az oktatáson keresztül feljebb lépjen a társadalmi ranglétrán. Bővítetten – ez most nagyon csúnya szó, de jobbat nem tudok rá mondani – újratermeltük a szegénységet. Nemhogy csökkentettük volna az oktatás segítségével, hanem konzerváltuk ezt a helyzetet.
Totyik szerint ezért a mostani oktatási kormányzat egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy társadalmi párbeszédet indítson arról, milyen legyen a jövő iskolarendszere, és hogyan működjenek, illetve milyen fenntartásban legyenek az intézmények.
A tét szerinte azért is nagy, mert az oktatás állapota a fiatalok itthon maradására is hatással lehet. A Z generáció tagjai jóval mobilisabbak az idősebb korosztályoknál, és közülük egyre többen érnek a családalapítás időszakába. Totyik úgy látja, ha a fiatalok valódi változást tapasztalnak az oktatásban és az egészségügyben, nagyobb eséllyel maradnak Magyarországon. Ha viszont a Tisza-kormány nem teljesíti a vállalásait, szerinte sokan inkább külföldön képzelhetik el a jövőjüket.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Több rendőrautó vonult ki szerda reggel a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumhoz. A helyi televízió első információi még fegyveres fenyegetésről szóltak, később azonban kiderült, hogy nem történt erőszakos bűncselekmény. A rendőrség közveszéllyel való fenyegetés miatt indított eljárást.
Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.
Elfogadták a szakképzési törvény módosítását, amely alapjaiban alakítja át a szakképzési centrumok vezetését. Év végén megszűnik a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása, 2027-től pedig már egy kézben összpontosul a centrumok szakmai és törvényes működésének irányítása. Az új főigazgatói posztokra hamarosan megjelennek a pályázatok.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt kezdeményezte Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbbügyész-helyettes.
