KSH: ezek a szakmák a legnépszerűbbek a diákok körében

A KSH friss statisztikáiból kiderült, milyen szakmát tanulnak a legtöbben a szakképzésben.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nappali képzésre járó középiskolások kicsivel több, mint fele (53 százaléka), mintegy 227 ezer diák szakképző iskolában, technikumban vagy pedig szakgimnáziumban tanul.

Az előző tanévhez képest a szakképző iskolákban tanulók száma 18 százalékkal nőtt, így már ilyen intézménybe 156 ezer fiatal jár. A szakképző iskolákban leginkább műszaki, ipari és építőipari képzések a legnépszerűbben, ezen belül a legtöbben

  • hegesztőnek (3 ezren)
  • villanyszerelőnek (2,7 ezren) tanulnak.
Érdekes, hogy hiába tanulnak arányaiban többen műszaki vonalon, mégis a 2023/2024-es tanévben a legnépszerűbb szakma holtversenyben a szakács és a kereskedelmi értékesítő volt. Mindegyiket 4-4 ezer diák választotta.

A technikumi, szakgimnáziumi képzések közül  a tanulók közel kétharmada a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul. Ezek közül a legtöbben, 9 ezrenpénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséget szeretnének.

A technikumok népszerűségét mutatja, hogy a nyolcadikosok közül idén 6525-tel többen jelentkeztek technikumba, mint gimnáziumba. Nem véletlen, hogy népszerűek a technikumok a felvételizők körében, hiszen a szakma és az érettségi mellett, aki ilyen iskolában kezdi a kilencediket, ösztöndíjat kap. Ha pedig a diák egy kicsit jobban is odafigyel a jegyeire, akkor havonta magasabb összeget kaphat, mint például egy orvosira járó egyetemista.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.