Akár hátrányba is kerülhetnek a pontok számításánál azok a Semmelweis Egyetemre felvételiző diákok, akiknek a középiskolai bizonyítványában biológia-egészségtan tantárgy szerepel. Az egyetem szerint a tanulmányi pontok feldolgozásába, rögzítésébe nincsen beleszólásuk, hiszen ezt a feladatot az Oktatási Hivatal végzi.
"A biológia-egészségtan tantárgyat a középiskolai eredményeknél nem fogadja el a Semmelweis Egyetem, csak a biológiát" – mondta az Eduline-nak egy elkeseredett édesanya, akit az anonimitása miatt Rékának hívunk.
Réka fia néhány évvel ezelőtt érettségizett, de csak az idei felvételi eljárásban jelentkezett a Semmelweis Egyetemre. A tanulmányi pontokhoz a gimnáziumi bizonyítványból ötödik tantárgyként választható tantárgyak közül a biológiát választotta az E-felvételi rendszerében. Emelt szintű érettségit is tett május-júniusban biológiából, és részt vett a szóbeli elbeszélgetésen is, ami mind nagyon jól sikerült neki.
Mikor mindezeken túl volt, kapott egy felszólítást hiánypótlásra a Felvi-től, hogy mivel a bizonyítványában még „biológia-egészségtan” néven szerepel a tantárgy, a „biológia” tantárgyat nem kérheti a tanulmányi pontok számításához.
Ennek egyrészt az az oka, hogy az idei évben sok tekintetben változik a felvételi, az egyetemek, főiskolák nagyobb szabadságot kapnak, így maguk dönthetik el, hogy milyen tárgyat fogadnak el például ötödik tárgynak.
Emellett pedig érdemes megjegyezni, hogy a 2012-es nemzeti alaptantervben a tárgyat biológia-egészségtannak hívták, míg a 2020-as NAT szerint már csak biológiának. A két tanterv egy-két apróságot eltekintve megegyezik egymással. Ha a diák már az új NAT szerint tanulta középiskolába a tárgyat, akkor a bizonyítványában a biológia, ha pedig néhány éve fejezte be a gimnáziumot, akkor biológia-egészségtan tárgy szerepel.
Adminisztratív hiba történt
Réka és fia miután szembesült a problémával, felhívta a Semmelweis Egyetemet, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogy adminisztratív hiba történt. Az egyetem elfelejtette időben elküldeni az Oktatási Hivatalnak, hogy a felvételin a biológia-egészségtant is elfogadják a biológia mellett ötödik tárgyként.
A Semmelweis Egyetem azt javasolta, hogy menjünk vissza a gimnáziumba, ahol húzzák át tollal az egészségtan szót a bizonyítványban, pecsételjék le a dokumentumot, és írják oda, hogy ezt ők javították.
- magyarázta Réka, aki ezután megkereste fia problémájával az Oktatási Hivatalt is. Az OH-nál telefonban megerősítették, hogy valóban adminisztrációs hiba történt, a Semmelweis Egyetem pedig még a hiánypótlási időszakban sem vette fel a biológia-egészségtant a beszámítható tantárgyak listájára. Azonban hozzátették neki, hogy ezt a többi orvosi egyetem megtette.
Az édesanya ezután rákérdezett, hogy a Semmelweis által javasolt megoldást elfogadják-e a felvételin, de erre állítása szerint nem kapott egyértelmű választ. Az OH-nál azt tanácsolták neki, hogy menjenek be a fia középiskolájába, kérjenek a bizonyítványról egy másodlatot, azon húzassák le az egészségtan szót. Ez a megoldás pedig azért vet fel kérdéseket, hiszen a másodlat egy olyan okirat, amely teljes egészében megegyezik az eredetivel. Mivel ez ebben az esetben nem áll fent, ezért Réka megkérdezte, hogy ezt a változatot biztosan el fogják-e fogadni a felvételin, amelyre csak egy „nem tudom, erre korábban még nem volt precedens” volt a válasz.
Réka emiatt az oktatási jogok biztosának hivatalát is felhívta, ahol azt mondták neki, hogy jogilag egyik megoldási javaslat sem helyes, így nem jelölhetik meg a biológia-egészségtant mint ötödik tárgyat, vagy pedig indítsanak polgári pert a Semmelweis Egyetem ellen.
Felmerülhet a kérdés, hogy Rékáék miért ragaszkodnak ennyire a biológia-egészségtanhoz. A válasz egyszerű: ebben az esetben lennének a fia középiskolai eredményeiből számolt pontjai a legmagasabbak.
A tanulmányi pontokat az Oktatási Hivatal rögzíti
Az esettel kapcsolatban megkerestük a Semmelweis Egyetemet is, ahol kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk:
"A törvényi szabályozás értelmében a tárgyévi felvételi eljárás előtt két évvel kell meghatározni a tanulmányi pontok szempontjából ötödik tantárgyként figyelembe vehető tantárgyak körét, melyek két éve nyilvánosak minden felvételiző számára. A Semmelweis Egyetemen ezek a tantárgyak (karonként eltérően) a biológia, a fizika, a kémia, a természettudomány és az informatika (digitális kultúra). Utóbbi pl. a Digitális Fogászati Tervezés alapképzési szakhoz. A tanulmányi pontok feldolgozását, rögzítését az Oktatási Hivatal végzi, abba nincs beleszólásunk, ráhatásunk."
A levélben kitértek arra is, hogy „Semmelweis Egyetem kutatóegyetemként kiemelten fontosnak tekinti, hogy a felvételt nyert hallgatóik a természettudományok (biológia, kémia, fizika) területén a legmagasabb szintű felkészültséggel érkezzenek az egyetemre, ehhez pedig az alapot az (emelt szintű) érettségire felkészítő klasszikus – biológia, fizika, kémia – tantárgyak adják.”
„Ugyanakkor a felvételizőknek lehetőségük van a megadott tantárgyi körből másikat választani, és annak eredményét beszámíttatni. Ezen túl, abban az esetben, ha a bizonyítványt kiállító középiskola helyi tantervében a ’Biológia’ tantárgy szerepel, és a bizonyítványban előnyomtatott ’Biológia-egészségtan’ tantárgy nevet az intézmény nem korrigálta, javasoljuk felkeresni a középiskolát és javítást kérni a dokumentumban.”
- fejtette ki a Semmelweis Egyetem.
A problémával megkerestük az Oktatási Hivatalt is, de kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Frissítés 07.01.
Közösségi oldalunkon jelezték, hogy frissítették a felvételi rendszerét, és már elfogadják a biológia-egészségtant is a középiskolai eredményeknél a Semmelweis Egyetemen.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
