• a szakos kapacitás (vagyis hogy maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben),
• a jelentkezők száma
• a jelentkezők pontszáma.

A szakos kapacitással kapcsolatban az idei évben a felvételi tájékoztatóban nincsen semmilyen adat, így azt sem lehet tudni, hogy minimum hány fővel indítják el a képzést, de arról sincsen semmilyen információ, hogy maximum hány diákot vesznek fel.

Csupán szakterületenként az állami ösztöndíjas keretszámokat tudni. Például hiába évek óta a legnépszerűbb hazai egyetem az ELTE, mégis idén mintegy 1800 fővel kevesebb (csak 10 820) diákot vehetnek fel állami ösztöndíjas helyre.

Arról nem is beszélve, hogy az ELTE-n a legnagyobb csökkenés a műszaki, a természettudományi, és meglepő módon a pedagógusképzések esetében figyelhető meg. Míg a 2023-as keretszámok szerint 3507 pedagógushallgató kaphatott állami ösztöndíjat a tavalyi évben, idén mindössze 2060 hallgató részesülhet benne, ami látványos és drasztikus csökkenést jelent. (Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy az eddig állami tisztségviselőket képző Nemzeti Közszolgálati Egyetem márciusban jelentette be, hogy 2025-tól pedagógus-és bölcsészképzéseket is indítanak.)

A BME keretszámát 6605-ről közel 1700-zal 4916-ra csökkentették idén, a Szegedi Tudományegyetemét pedig 7417-ről 6155-ra. Viszont több vidéki egyetem, például a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem vagy az alacsony ponthatárairól elhíresült Tokaj-Hegyalja Egyetem jól járt, hiszen több állami ösztöndíjas helyet kapott.

A jelentkezők száma is fontos

Mivel a ponthatárokra a jelentkezők száma is hatással van, ezért nem mindegy, hogy valaki mondjuk gazdálkodási és menedzsment, vagy kémia- esetleg fizikatanári szakra jelentkezik.  Ugyanis gazdálkodási és menedzsment képzésre első helyen 6801-en adták le a jelentkezésüket. Ehhez képest a fizika-kémia szakos pedagógusképzést első helyen senki sem írta be, de valamelyik más tantárggyal párosítva is csak 28-an jelölték meg első helyen a fizikát, 22-en pedig a kémiát az idei felvételizők közül.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntették fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén. És egy diák akár négy-öt jelentkezést is leadhat ugyanarra a szakra, de más egyetemre vagy képzési formára is.

Annyit azonban lehet tudni, hogy a 10 legnépszerűbb szakra ennyien jelentkeztek elsőként:

1. gazdálkodási és menedzsment (6801)
2. pszichológia (4948)
3. jogász (4178)
4. ápolás és betegellátás (3641)
5. kereskedelem és marketing (3581)
6. mérnökinformatikus (3271)
7. óvodapedagógus (3531)
8. gyógypedagógus (2944)
9. gépészmérnök (2656)
10. általános orvos (2428)

Bár a mostani jelentkezéseket összehasonlítani a tavalyi adatokkal nem lehet, annyit mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban is a top3 legnépszerűbb szak között szerepelt a gazdálkodási és menedzsment és a pszichológia. Kisebb meglepetés okozott, hogy a tavalyi ötödik helyezett osztatlan jogászképzés idén harmadik lett.

Ponthatárok a három legnépszerűbb szakon

Mivel jelenleg nem tudni, hogy pontosan hányan jelentkeztek az egyetemi képzésekre, ráadásul még az érettségi és a felvételi pontszámítás is változik, ezért nehéz előre megjósolni a ponthatárokat. Feltehetően azokon az egyetemeken és szakokon, ami a korábbi évekhez hasonlóan idén is népszerű a diákok körében és eddig is magas pontszámmal lehetett bekerülni, még tovább emelkedhetnek a ponthatárok.

Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a meghirdetett szakok közül a legnépszerűbb, gazdálkodási és menedzsment magyar nyelvű nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésre legtöbben az alábbi egyetemekre jelentkeztek első helyen:

• Budapesti Corvinus Egyetem: 530 felvételiző
• Budapesti Gazdasági Egyetem: 514 felvételiző
• ELTE: 420 felvételiző

A tavalyi felvételin ezekre a képzésekre a Corvinuson 456, az ELTE-n  421, a BGE-n pedig 407 ponttal lehetett bekerülni. Mivel az első helyes jelentkezők közül a legtöbben a Corvinuson  vagy az ELTE-n szeretnének tanulni, ezért feltehetően idén is ezen a két egyetemen lesz a legmagasabb a ponthatár gazdálkodási és menedzsment szakon.

A pszichológia esetében még élesebb lehet verseny. A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alapképzések tekintetében az alábbi egyetemek voltak az első helyen jelentkezők között a legnépszerűbbek:

• ELTE: 990 felvételiző
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 387 felvételiző
• Károli Gáspár Református Egyetem: 337 felvételiző

Tavaly aZ ELTE-n a bekerüléshez 455 pontra volt szüksége a diákoknak, de a Pázmányhoz is legalább 451 pont kellett. A Károlira is 441 ponttal lehetett bekerülni.  Mivel az ELTE-re jelentkeztek toronymagasan a legtöbben, ezért itt elképzelhető, hogy emelkedni fog a ponthatár.

Az állami ösztöndíjas osztatlan jogászképzést is sokan jelölték meg első helyen. A diákok közül a legtöbben a következő egyetemeket írták be első helyre:

• ELTE: 806 felvételiző
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 460 felvételiző
• Szegedi Tudományegyetem: 265 felvételiző

Tavaly ezekre a képzéseken az ELTE-n 477 , a Pázmányon 467, a SZTE-n pedig 438 volt a ponthatár. Mivel idén is a legtöbben az ELTE-re szeretnének menni, ezért feltehetően a három egyetem közül most is itt lesz a legmagasabb a ponthatár.

A mostani helyzetet ráadásul az is bonyolítja, hogy a diákoknak az intézményi pontok miatt minden egyetemen más lehet a pontszáma, hiszen egyetemnként változik, hogy például mennyit ér egy nyelvvizsga vagy hány pontot az emelt szintű érettségi. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk: