Megtaláltuk az idei felvételi egyik legalacsonyabb ponthatárát, amire csak kettes eredményekkel is be lehetett kerülni

130 pont - ennyit kellett elérnie annak a diáknak, aki önköltséges, levelező képzésen kezdi meg a szeptembert a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlész-borász mérnöki alapszakán. Nem kellett túl nagy teljesítmény az állami ösztöndíjas nappali képzéshez sem: annak, akit ide vettek fel, mindössze 180 pontot kellett elérnie.

  • Székács Linda

Az Eduline pontszámító kalkulátorába a tanulmányi eredményekhez végig ketteseket írtunk, de az érettségi eredményeket sem lőttük be túl fényesre.

  • Magyarból 36,
  • történelemből 28,
  • matekból 25,
  • az első választható érettségi tárgyból 27,
  • a másodikból pedig 30 százalékot

előlegeztünk meg annak a jelentkezőnek, aki a levelező képzést jelölte meg, aki így a kalkulátor szerint 135 pontot szerzett. Azt hozzá sem kell tennünk, hogy a többletpontokat jelölő oszlopokat (nyelvvizsga, tanulmányi verseny) üresen hagytuk, a kapott ponthatár viszont még így is magasabb, mint amire szükség volt a levelező képzésre való bekerüléshez.

A 180 pontnál már kicsit jobb a helyzet, ez a jelentkező már hármasokat is szerzett.

A 2023-as felvételi összes pontszámát ide kattintva találjátok.

Frissítés:

Az Eduline olvasói azt írják, vannak még ennél is alacsonyabb ponthatárok az idei felvételiben. Az Edutus Egyetem levelező, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére mindössze 110 pontot kellett elérni, a Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan képzésére pedig még ennél is kevesebb, mindössze 108 pont kellett.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István