Ennyien szerezhetnek idén állami ösztöndíjas férőhelyet az ELTE-n

Évről évre az Eötvös Loránd Tudományegyetem a felsőoktatási felvételi egyik legnépszerűbb intézménye. De vajon hányan végezhetik a képzésüket "ingyen", és kaphatnak állami ösztöndíjat? Mutatjuk az idei számokat.

  • Székács Linda

126 449 felvételiző közül közel 32 ezren jelölték meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a 2023-as általános felvételiben, azonban a jelentkezőknek csak egy része kaphat állami ösztöndíjat, vagyis végezheti el "ingyen", a hallgatói szerződésben meghatározott feltételek mellett a képzéseket.

A 2024-es keretszámok szerint állami ösztöndíjat az ELTE-n idén 10 820 frissen felvett hallgató kaphat.

Ez képzésterületekre bontva a következőképp oszlik el:

  • bölcsészettudomány: 3021
  • gazdaságtudományok: 2283
  • informatika: 876
  • jogi: 203
  • műszaki: 75
  • művészet: 11
  • művészetközvetítés: 61
  • pedagógusképzés: 2060
  • sporttudomány: 325
  • társadalomtudomány: 1005
  • természettudomány: 900

Ez egyébként a tavalyi keretszámokhoz képest majdnem 1800 fővel kevesebb állami ösztöndíjat jelent. A legnagyobb csökkenés a műszaki, a természettudományi, és meglepő módon a pedagógusképzések esetében figyelhető meg. Míg a 2023-as keretszámok szerint 3507 pedagógushallgató kaphatott állami ösztöndíjat a tavalyi évben, idén mindössze 2060 hallgató részesülhet benne, ami látványos és drasztikus csökkenést jelent.

A 2024-es keretszámokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.