Ennyien szerezhetnek idén állami ösztöndíjas férőhelyet az ELTE-n

Évről évre az Eötvös Loránd Tudományegyetem a felsőoktatási felvételi egyik legnépszerűbb intézménye. De vajon hányan végezhetik a képzésüket "ingyen", és kaphatnak állami ösztöndíjat? Mutatjuk az idei számokat.

  • Székács Linda

126 449 felvételiző közül közel 32 ezren jelölték meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a 2023-as általános felvételiben, azonban a jelentkezőknek csak egy része kaphat állami ösztöndíjat, vagyis végezheti el "ingyen", a hallgatói szerződésben meghatározott feltételek mellett a képzéseket.

A 2024-es keretszámok szerint állami ösztöndíjat az ELTE-n idén 10 820 frissen felvett hallgató kaphat.

Ez képzésterületekre bontva a következőképp oszlik el:

  • bölcsészettudomány: 3021
  • gazdaságtudományok: 2283
  • informatika: 876
  • jogi: 203
  • műszaki: 75
  • művészet: 11
  • művészetközvetítés: 61
  • pedagógusképzés: 2060
  • sporttudomány: 325
  • társadalomtudomány: 1005
  • természettudomány: 900

Ez egyébként a tavalyi keretszámokhoz képest majdnem 1800 fővel kevesebb állami ösztöndíjat jelent. A legnagyobb csökkenés a műszaki, a természettudományi, és meglepő módon a pedagógusképzések esetében figyelhető meg. Míg a 2023-as keretszámok szerint 3507 pedagógushallgató kaphatott állami ösztöndíjat a tavalyi évben, idén mindössze 2060 hallgató részesülhet benne, ami látványos és drasztikus csökkenést jelent.

A 2024-es keretszámokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.