Az oktatáskutató ezen kívül felhívta arra is figyelmet, hogy korábban kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és a jobban teljesítő diákok között.
Nahalka István oktatáskutató a Qubiten a 2025-ös PISA-eredmények kapcsán úgy fogalmazott, hogy a szövegértési képességek globális gyengülésében nemzetközi szinten komoly szerepet játszik a digitális eszközök elterjedése és az, hogy a fiatalok egyre kevésbé olvasnak hosszabb, összetettebb szövegeket. Számos nyugat-európai országban emellett a más nyelvi és oktatási háttérrel rendelkező bevándorló tanulók növekvő aránya is hozzájárul a pontszámok csökkenéséhez.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Az oktatáskutató hangsúlyozta, hogy ez „Magyarországon viszont ez aligha magyarázza meg a visszaesést, mert nálunk a bevándorló tanulók összetétele más, és az eredményeik sem rosszabbak a magyarországi átlagnál. Ezért hiába mozognak a magyar PISA-eredmények nagyjából együtt az OECD-trenddel, nem biztos, hogy ugyanazok az okok állnak a romlás mögött.”
Nahalka ezen kívül rámutatott arra is, hogy a természettudományból
2012 és 2015 között történt egy nagyobb visszaesés, és azóta nagyjából azon az alacsonyabb szinten maradtunk
Matematikából és szövegértésből pedig inkább fokozatosan romlottak az eredmények, és mostanra vált ez statisztikailag is egyértelművé.
Az oktatáskutató arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem vesszük figyelembe a családi hátteret, akkor Magyarországon a korábbi méréseknél kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és jobban teljesítő diákok között, mint amit az ország összesített helyezése alapján várnánk.”
Nahalka megjegyezte, ez az előny azonban fokozatosan eltűnt, mert amellett, hogy gyengébb tanulók eredményei visszaestek, a 2025-ös PISA-mérésen a jobban tanulók pontjai is romlottak.
Egészen más kép rajzolódik ki, ha a társadalmi hátteret is bevonjuk az elemzésbe. Magyarországon különösen erős az összefüggés a család társadalmi helyzete és a PISA-eredmények között: az ESCS-index (a diákok társadalmi-gazdasági hátterét mérő mutató) egy egységnyi változásához Magyarországon átlagosan 42 pontos teljesítménykülönbség kapcsolódik, az OECD-ben ugyanez 36 pont. Vagyis ugyanakkora társadalmi háttérbeli különbség nálunk erősebben jár együtt a tanulói eredmények közötti különbséggel.
– tette hozzá.
Az Eduline-on is részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a 2025-ös PISA-mérésen az egyes iskolatípusok között óriási különbségek voltak. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba járó diákok jóval magasabb pontszámot értek el, mint például a szakképző iskolába járó 15 évesek.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok történelmi mélyponton lévő PISA-eredményei a Fidesz–KDNP 16 éves „romboló” oktatáspolitikájának következményei, amelyek miatt Magyarország elmarad a régiós átlagtól.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
