Az oktatáskutató ezen kívül felhívta arra is figyelmet, hogy korábban kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és a jobban teljesítő diákok között.
Nahalka István oktatáskutató a Qubiten a 2025-ös PISA-eredmények kapcsán úgy fogalmazott, hogy a szövegértési képességek globális gyengülésében nemzetközi szinten komoly szerepet játszik a digitális eszközök elterjedése és az, hogy a fiatalok egyre kevésbé olvasnak hosszabb, összetettebb szövegeket. Számos nyugat-európai országban emellett a más nyelvi és oktatási háttérrel rendelkező bevándorló tanulók növekvő aránya is hozzájárul a pontszámok csökkenéséhez.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Az oktatáskutató hangsúlyozta, hogy ez „Magyarországon viszont ez aligha magyarázza meg a visszaesést, mert nálunk a bevándorló tanulók összetétele más, és az eredményeik sem rosszabbak a magyarországi átlagnál. Ezért hiába mozognak a magyar PISA-eredmények nagyjából együtt az OECD-trenddel, nem biztos, hogy ugyanazok az okok állnak a romlás mögött.”
Nahalka ezen kívül rámutatott arra is, hogy a természettudományból
2012 és 2015 között történt egy nagyobb visszaesés, és azóta nagyjából azon az alacsonyabb szinten maradtunk
Matematikából és szövegértésből pedig inkább fokozatosan romlottak az eredmények, és mostanra vált ez statisztikailag is egyértelművé.
Az oktatáskutató arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem vesszük figyelembe a családi hátteret, akkor Magyarországon a korábbi méréseknél kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és jobban teljesítő diákok között, mint amit az ország összesített helyezése alapján várnánk.”
Nahalka megjegyezte, ez az előny azonban fokozatosan eltűnt, mert amellett, hogy gyengébb tanulók eredményei visszaestek, a 2025-ös PISA-mérésen a jobban tanulók pontjai is romlottak.
Egészen más kép rajzolódik ki, ha a társadalmi hátteret is bevonjuk az elemzésbe. Magyarországon különösen erős az összefüggés a család társadalmi helyzete és a PISA-eredmények között: az ESCS-index (a diákok társadalmi-gazdasági hátterét mérő mutató) egy egységnyi változásához Magyarországon átlagosan 42 pontos teljesítménykülönbség kapcsolódik, az OECD-ben ugyanez 36 pont. Vagyis ugyanakkora társadalmi háttérbeli különbség nálunk erősebben jár együtt a tanulói eredmények közötti különbséggel.
– tette hozzá.
Az Eduline-on is részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a 2025-ös PISA-mérésen az egyes iskolatípusok között óriási különbségek voltak. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba járó diákok jóval magasabb pontszámot értek el, mint például a szakképző iskolába járó 15 évesek.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok történelmi mélyponton lévő PISA-eredményei a Fidesz–KDNP 16 éves „romboló” oktatáspolitikájának következményei, amelyek miatt Magyarország elmarad a régiós átlagtól.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta arra is figyelmet, hogy korábban kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és a jobban teljesítő diákok között.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
