Az első ötben nincs meglepetés, és a lista második felében is leginkább csak az elmúlt évek legnépszerűbb szakjainak sorrendje változott. Mutatjuk, melyek az idei felsőoktatási felvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései.
A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre.
A legnépszerűbb szak 6801 jelentkezővel ezúttal is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés volt, amit a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is olyan képzések követtek, mint a pszichológia, a jogász, az ápolás és betegellátás, valamint a kereskedelem és marketing. Meglepetés ugyanakkor, hogy idén a pedagógusképzések népszerűbbek lettek, mint az elmúlt években. A középmezőnyben van például a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés listájában az óvodapedagógus és a gyógypedagógus, a 15. helyen pedig a csecsemő- és kisgyermeknevelő, kiszorítva a tavalyi top 15-ös listában a 13. helyet elfoglaló gazdaságinformatika alapszakot.
A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés az idei felvételiben a(z)
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntetik fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén. Az azonban sok mindent elárul, hogy míg a gazdálkodási és menedzsment alapképzésre összesen 31 725 jelentkezést adtak le (egy diák akár négy-öt jelentkezést is leadhat ugyanarra a szakra, de más egyetemre vagy képzési formára), addig gyógypedagógiára például 8856-ot.
A pedagógusképzések hirtelen jött népszerűségével kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak azt monda; a béremelés lendített a pálya vonzerején, az ugyanakkor még mindig nagy gond, hogy a felvételt nyert diákok körülbelül egynegyede már az első félév után lemorzsolódik, arról nem is beszélve, hogy a frissen végzettek nem feltétlen helyezkednek el a szakmájukban, vagy néhány év után pályaelhagyók lesznek. Ha pedig ezt a tendenciát nem tudja megfordítani a kormány, továbbra sincs megoldás a pedagógushiányra.
A témáról bővebben itt olvashattok:
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
