Felvételi 2024: ezek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok az idei felvételin

Az első ötben nincs meglepetés, és a lista második felében is leginkább csak az elmúlt évek legnépszerűbb szakjainak sorrendje változott. Mutatjuk, melyek az idei felsőoktatási felvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései.

  • Székács Linda

A legfrissebb statisztikák szerint idén 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésre.

A legnépszerűbb szak 6801 jelentkezővel ezúttal is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés volt, amit a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is olyan képzések követtek, mint a pszichológia, a jogász, az ápolás és betegellátás, valamint a kereskedelem és marketing. Meglepetés ugyanakkor, hogy idén a pedagógusképzések népszerűbbek lettek, mint az elmúlt években. A középmezőnyben van például a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés listájában az óvodapedagógus és a gyógypedagógus, a 15. helyen pedig a csecsemő- és kisgyermeknevelő, kiszorítva a tavalyi top 15-ös listában a 13. helyet elfoglaló gazdaságinformatika alapszakot.

A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés az idei felvételiben a(z)

  1. gazdálkodási és menedzsment (6801)
  2. pszichológia (4948)
  3. jogász (4178)
  4. ápolás és betegellátás (3641)
  5. kereskedelem és marketing (3581)
  6. mérnökinformatikus (3271)
  7. óvodapedagógus (3531)
  8. gyógypedagógus (2944)
  9. gépészmérnök (2656)
  10. általános orvos (2428)
  11. pénzügy és számvitel (2320)
  12. kommunikáció- és médiatudomány (2293)
  13. programtervező informatikus (2286)
  14. nemzetközi gazdálkodás (2159)
  15. csecsemő- és kisgyermeknevelő (2039)

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy idén az Oktatási Hivatal friss statisztikáiban az nem látszik, hogy egy adott képzésre összesen hányan jelentkeztek. Csupán az elsőhelyes jelentkezők számát tüntetik fel, azt nem, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek, például a listájuk második, harmadik, vagy akár hatodik helyén. Az azonban sok mindent elárul, hogy míg a gazdálkodási és menedzsment alapképzésre összesen 31 725 jelentkezést adtak le (egy diák akár négy-öt jelentkezést is leadhat ugyanarra a szakra, de más egyetemre vagy képzési formára), addig gyógypedagógiára például 8856-ot.

A pedagógusképzések hirtelen jött népszerűségével kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak azt monda; a béremelés lendített a pálya vonzerején, az ugyanakkor még mindig nagy gond, hogy a felvételt nyert diákok körülbelül egynegyede már az első félév után lemorzsolódik, arról nem is beszélve, hogy a frissen végzettek nem feltétlen helyezkednek el a szakmájukban, vagy néhány év után pályaelhagyók lesznek. Ha pedig ezt a tendenciát nem tudja megfordítani a kormány, továbbra sincs megoldás a pedagógushiányra.

A témáról bővebben itt olvashattok:

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde