"2024 a tanárok éve, a béremelésnek, valamint a felvételi rendszer és a tanárképzés megújításának köszönhetően két év alatt megduplázódott a pedagógusképzésre jelentkezők száma" - mondta az MTI szerint Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár az M1 múlt szerdai műsorában annak kapcsán, hogy az Oktatási Hivatal március 12-én nyilvánosságra hozott friss felsőoktatási statisztikái alapján - a gazdaságtudományi képzésterület után - 17 833 jelentkezővel a pedagógusképzés lett a második legnépszerűbb terület az idei általános felvételi eljárásban.

A jelentkezők 15 százaléka pedagógus lenne?

Az egyetemek 2024 szeptemberében induló képzéseire idén közel 121 ezren, egészen pontosan 120 990-en jelentkeztek. Az öt legnépszerűbb alapképzés az Oktatási Hivatal közlése szerint az elsőhelyes jelentkezők alapján idén

• a gazdálkodási és menedzsment 6801 jelentkezővel,
• a pszichológia 6293 jelentkezővel,
• a kereskedelem és marketing 3581 jelentkezővel,
• a mérnökinformatikus 3271 jelentkezővel,

ötödik helyen pedig az óvodapedagógus képzés áll - nem beleszámítva a nemzetiségi óvodapedagógusokat - 3531 elsőhelyes jelentkezővel.

Azt, hogy egy szakra összesen hányan jelentkeztek - tehát az elsőhelyes jelentkezéseken kívül, például a második, harmadik, stb helyen - a felvi.hu idén nem közölte. Annyit azonban lehet tudni, hogy míg a gazdálkodási és menedzsment alapszakra összesen 35 225 jelentkezést adtak le (egy fő akár öt-hat jelentkezést is leadhat ugyanarra a szakra, de különböző egyetemekre vagy finanszírozási formákra), addig a szeptemberben induló óvodapedagógus képzésre összesen 10 633 jelentkezés történt.

Az Oktatási Hivatal egyébként azt írja, a 2024-es általános felvételi eljárás részvevőinek 15 százaléka pedagógusképzéseken tanulna tovább.

Ehhez a képzési területhez tartozik alap- vagy osztatlan képzési rendszerben

• a csecsemő- és kisgyermeknevelő 2039 elsőhelyes jelentkezővel,
• a konduktor 116 elsőhelyes jelentkezővel,
• a gyógypedagógia 2944 elsőhelyes jelentkezővel,
• az óvodapedagógus (beleértve a nemzetiségi óvodapedagógusokat is) 3678 elsőhelyes jelentkezővel,
• a tanító 1974 elsőhelyes jelentkezővel,
• a szakoktató 393 elsőhelyes jelentkezővel,
• és az osztatlan tanárképzés 1699 elsőhelyes jelentkezővel,

valamint mesterképzési formában a logopédia 406 elsőhelyes jelentkezővel, továbbá a 4 féléves tanári mesterképzés 748, a 3 féléves tanári mesterképzés 1814, és a mindössze 2 féléves tanári mesterképzés 2415 elsőhelyes jelentkezővel.

Összesen tehát valóban közel 18 ezren jelentkeztek idén pedagógusképzésre, ami körülbelül ötezer fővel több, mint a 2022-es adatok (11 977 jelentkező), de némileg kevesebb, mint a tavalyi, vagyis 2023-as jelentkezések (18 673), bár azt hozzá kell tenni, hogy tavaly összesen 126 449-en jelentkeztek a felsőoktatásba, tehát 5459 fővel többen, mint idén.

Csupán az egyötödük szerez diplomát

Az adatokkal kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak azt mondta, a jelentkezők számának növekedése részben valóban a béremelésnek köszönhető. Ahogy arról mi is beszámoltunk, januártól ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök decemberi ígérete szerint a pedagógusok bruttó bére nem lehet kevesebb, mint

• gyakornok esetén bruttó 528 ezer forint (32,2 százalékos emelés)
• pedagógus I. besorolás esetében 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
• pedagógus II. besorolás esetén 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
• mesterpedagógus kategóriában 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
• kutatótanár esetében pedig 750 ezer forint (19 százalékos emelés).

"Valóban igaz az, hogy a béremelés lendített a pálya vonzerején, ezt el kell ismerni, de nekünk még mindig nagyon nagy gond az, hogy például a legnagyobb pedagógusképző felsőoktatási intézményben az első félév után 25 százalékos volt a lemorzsolódás"

- nyilatkozta a lapunknak Totyik Tamás, aki azt is hozzátette, hogy a jelentkezés nem jelent egyet a sikeres felvétellel, a bekerülés pedig azzal, hogy a diplomások később pedagógusként is fognak elhelyezkedni.

A PSZ elnöke úgy tippeli, hogy a 17 833 jelentkező közül körülbelül 14 ezren fognak sikeresen bekerülni, nekik azonban csak az egyötödük, tehát 2800-3000 fő áll majd pályára. Ezt támasztják alá a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai is. Míg ugyanis a Felvi adatai szerint 2017-ben 4860 óvodapedagógus képzésre jelentkező diák közül 1720 főt vettek fel, három évvel később, a Diplomás Pályakövetés 2020/21-es adatai szerint mindössze 529 fő végzett a szakon, a 8 féléves gyógypedagógia képzésen pedig - szintén 3-4 ezer fős jelentkezési, és körülbelül 1500 fős felvételi számok mellett - mindössze 350-en, tanítóként 452-en.

Ha pedig ez a lemorzsolódási arány a mostani jelentkezési számok mellett is megmarad, az aligha jelent megoldást a tanárhiányra.

"A nagy kérdés az, hogy ezt a tendenciát meg tudja-e fordítani a kormány"

- tette hozzá Totyik Tamás, aki azt is hozzátette: számos olyan szülőről tudnak, aki azért jelentkezik gyógypedagógus képzésre, mert a rendszer nem tudja megfelelően ellátni a sajátos nevelési igényű gyerekeiket, így inkább ők képeznék ki magukat, hogy a saját gyerekeiket tudják fejleszteni.