Majdnem 121 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba, a kormány szerint népszerűbbek a pedagógusképzések, mint a korábbi években

Kevesebben, mint tavaly, de jóval többen jelentkeztek idén a felsőoktatásba, mint 2012 és 2022 között bármikor.

  • Eduline/MTI

120 990 fő adta be a jelentkezését valamelyik hazai egyetem szeptemberben induló képzésére - derül ki az Oktatási Hivatal kedden megjelent közleményéből. A jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.

Bár az Oktatási Hivatal pontos adatokat még nem közölt arról, hogy mely szakokra hányan jelentkeztek, az már látható, hogy a tavalyi 126 449 jelentkezőhöz képest idén valamivel kevesebben felvételiztek a felsőoktatásba, de még mindig többen, mint 2012 és 2022 között bármikor.

 

MTI

Az adatokkal kapcsolatban egyébként Csák János kulturális és innovációs miniszter azt mondta, az eddigiekhez képest többen választottak pedagógusképzést, valamint minden ötödik jelentkező úgynevezett MTMI szakot (műszaki, természettudományi, informatikai, mérnöki képzést) választott.

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az emelkedéshez a pedagógus béremelés mellett az is hozzájárult, hogy nemrég elindították a 2-4 félév alatt elvégezhető, rövid ciklusú tanárképzést.

Elmondta azt is, hogy a legnépszerűbb intézmény az ELTE (17080 jelentkező), a Debreceni Egyetem (9950 fő) és a Szegedi Tudományegyetem (8395 fő) lett az idei eljárásban. A legkedveltebb szakok közé pedig olyan képzések kerültek be, mint a tanító, tanár, gazdálkodási és menedzsment, jogász, óvodapedagógus, kereskedelem és marketing vagy a gépészmérnök.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.