Majdnem 121 ezren jelentkeztek idén a felsőoktatásba, a kormány szerint népszerűbbek a pedagógusképzések, mint a korábbi években

Kevesebben, mint tavaly, de jóval többen jelentkeztek idén a felsőoktatásba, mint 2012 és 2022 között bármikor.

  • Eduline/MTI

120 990 fő adta be a jelentkezését valamelyik hazai egyetem szeptemberben induló képzésére - derül ki az Oktatási Hivatal kedden megjelent közleményéből. A jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.

Bár az Oktatási Hivatal pontos adatokat még nem közölt arról, hogy mely szakokra hányan jelentkeztek, az már látható, hogy a tavalyi 126 449 jelentkezőhöz képest idén valamivel kevesebben felvételiztek a felsőoktatásba, de még mindig többen, mint 2012 és 2022 között bármikor.

 

MTI

Az adatokkal kapcsolatban egyébként Csák János kulturális és innovációs miniszter azt mondta, az eddigiekhez képest többen választottak pedagógusképzést, valamint minden ötödik jelentkező úgynevezett MTMI szakot (műszaki, természettudományi, informatikai, mérnöki képzést) választott.

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az emelkedéshez a pedagógus béremelés mellett az is hozzájárult, hogy nemrég elindították a 2-4 félév alatt elvégezhető, rövid ciklusú tanárképzést.

Elmondta azt is, hogy a legnépszerűbb intézmény az ELTE (17080 jelentkező), a Debreceni Egyetem (9950 fő) és a Szegedi Tudományegyetem (8395 fő) lett az idei eljárásban. A legkedveltebb szakok közé pedig olyan képzések kerültek be, mint a tanító, tanár, gazdálkodási és menedzsment, jogász, óvodapedagógus, kereskedelem és marketing vagy a gépészmérnök.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.