"Tudom, hogy változik valami, de azt nem, hogy pontosan mi" - adott ilyen és ehhez hasonló válaszokat több diák is az Eduline kérdéseire az idei Educatio Kiállításon.

Többször is beszámoltunk már a kormány 2022-es bejelentéséről, ami szerint 2024-től átalakul a pontszámítás az egyetemi felvételin. Ennek több pontja - például a minimumponthatárok megszűnése - már a 2023-as felvételin érvénybe lépett, 2024-től azonban számos esetben szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak, és változik a középszintű érettségi "értéke" is: 2024-től csak az elért százalékos eredmény kétharmadát kapják meg a tanulók pontszámként az egyetemi felvételin.

Hogy biztos mindennel tisztában legyetek, és ne érjenek titeket kellemetlen meglepetések az elkövetkezendő hónapokban, újra leírunk mindent, amit érdemes tudnotok a 2024-es felsőoktatási felvételi pontszámításáról.

Marad a maximum 500 pont, de lehet akár 564 is

A felvételi pontokat a korábbi évekhez hasonlóan idén is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját változatlanul a tanulmányi (200 pont) és érettségi (200 pont) eredmények, és a többletpontok adják.

A tanulmányi pontok a középiskolai érettségi bizonyítvány százalékos eredményeinek átlagából tevődnek össze, ami maximum 100 pont lehet. Ennek a másik részét, vagyis a másik 100 pontot az adott tantárgyak utolsó két tanult évfolyamán kapott év végi osztályzatainak összege adja, amit meg kell szorozni kettővel.

A tanulmányi pontok számításánál 2024-ben az alábbi tárgyak eredményeit kell figyelembe venni:

• magyar nyelv és irodalom
• történelem
• matematika, és
• egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) jegyei, továbbá
• egy az egyetem által meghatározott tantárgy, ami nem feltétlen természettudományos tárgy lehet.

Az 500 pontból további 200 pontot az érettségi eredmények tehetnek ki. 2024-től az egyetemek maguk határozzák meg, hogy melyik az a két tárgy, aminek az eredményét figyelembe veszik, és azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek, tehát elég-e a közép, vagy kérik az emeltet.

Itt kell figyelembe venni azt a fontos változást, amit korábban már említettünk, ugyanis középszintű érettségi vizsga esetén a vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatjátok meg pontszámként, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják.

Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért 2024-től csak csak 58 pontot kaphattok, míg ha ugyanennyit teljesítetek az emelt szintű érettségin, azért továbbra is jár a 87 pont. Az átszámításhoz használható táblázatot ide kattintva éritek el.

Ugyanakkor érdemes azt is észben tartanotok, hogy mivel mostantól az egyetemek rendelkezhetnek arról, hogy melyik két tárgyat veszik figyelembe, hiába jelentkeztek mondjuk anglisztikára emelt biológia érettségi birtokában, a pontotok kiszámításába ez sajnos nem számít majd bele.

Többletpontok helyett intézményi pontok

2024-től az egyetemek egyénileg határozhatják meg, hogy miért, és hány többletpontot adnak. Ez a maximálisan elérhető 500 pontból 100 pontot jelenthet, és intézményi pontok járhatnak többek között

• az esélyegyenlőségért,
• a sporteredményekért,
• a tanulmányi vagy művészeti versenyeken elért eredményekért,
• a katonai szolgálatért,
• a szakképesítésért,
• az emelt szintű érettségiért, és
• nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért,

de tudunk olyan egyetemről is, ahol a First LEGO League versenyen elért helyezést, az e-sport, a hitélet, az MCC-tagság és egy bizonyos középiskolában szerzett érettségi is többletpontokat érhet. Ezekről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.

Csavar ugyanakkor a történetben, hogy novemberben a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fesőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt a bejelentést tette, hogy a maximálisan elérhető 500 ponton felül akár extra 64 pontot is szerezhettek, az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért ugyanis annak időtartamától függően az 500 ponton felül 16, 32 vagy 64 pontot szerezhettek.

Marad a duplázás

Bár a pontszámítási szabályok jelentős része átalakul tehát, a felvételizők egy kedvelt lehetősége, a pontduplázás továbbra is megmarad. Ez főként azoknak kedvez, akiknek például az évvégi tanulmányi eredményeik nem a legjobbak, de az érettségin igyekeznek a lehető legjobb teljesítményt nyújtani, hogy bekerüljenek az egyetemre. Ebben az esetben a pontszámító rendszer a tanulmányi, az érettségi és a többletpontok összege helyett az érettségi pontokat kétszerezi, vagyis duplázza meg, és ehhez adja hozzá az intézményi többletpontokat.

Nincs többé központi minimumponthatár

Korábban jogszabály írta elő, hogy az alap- és osztatlan képzésekre felvételizőknek legalább 280 pontot el kellett érniük ahhoz, hogy a felsőoktatásban tanulhassanak. Ezt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kellett elérni, más jogcímen adható többletpont (például a versenyeredmény, a hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás) nem számíthatott bele. Ha ez nem sikerült, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem vehették fel őket az egyetemre.

2023-tól viszont ez a szabály megszűnt, és az intézményi pontokhoz hasonlóan itt is az egyetemek kezébe adták, hogy akarnak-e meghatározni minimumponthatárt, és ha igen, akkor hány pontot kell elérni náluk a felvételizőknek.

Vannak egyetemek, amik teljes mértékben eltörölték ennek az igényét, máshol 240 pontba határozták meg a minimumot, de van olyan intézmény is, ahol magasabbra tették a lécet, és 300 pont alatt senki nem kerülhet be bizonyos képzéseikre. Érdemes tehát ezekre is odafigyelni.