A legtöbb bántalmazás az iskolai közösségekben történik, sokszor a tanárok is szemtanúi – vagy épp résztvevői – az eseteknek. A gyerekek fele szerint az iskolájuk tesz valamit a megelőzésért, mégis rengetegen érzik úgy, nincs kihez fordulniuk. Az UNICEF Magyarország átfogó kutatása szerint az online zaklatás egyre gyakoribb, a fizikai erőszak pedig továbbra is mindennapos.
Az UNICEF Magyarország 2022 őszén végzett közvélemény-kutatása szerint a bántalmazások túlnyomó többségét osztálytársak követik el, de az esetek 21 százalékában tanárok is részt vesznek a bántalmazásban valamilyen formában. A szakképző intézményekben és általános iskolákban gyakrabban fordul elő, hogy idősebb tanulók bántják a fiatalabbakat, míg a gimnáziumokban inkább az online zaklatás dominál.
A tanulók harmada elismerte, hogy ő maga is volt már bántalmazó – legtöbbször lelki sérelmet okozott, míg fizikai bántalmazásról csak 15 százalékuk számolt be. Az adatok szerint azok, akik maguk is áldozattá váltak, sokszor később elkövetőként is megjelennek, ami arra utal, hogy bizonyos közösségekben a zaklatás beépült viselkedésmintává válik.„Nem mertem iskolába menni”A válaszadók harmadával előfordult már, hogy nem ment iskolába, mert attól tartott, bántani fogják. Ez különösen gyakori a szakképző iskolákban, illetve kisebb településeken. A lányok körében jellemzőbb az iskolától való távolmaradás, mint a fiúknál, ami arra utal, hogy a félelem és a szorongás nemtől függően is eltérően jelentkezik.Mindeközben az iskolai közösségek kétharmadában van rendszeresen csúfolt vagy kigúnyolt tanuló, de csak minden ötödik osztályban mondhatják el a diákok, hogy nincs jelen bántalmazás.Az elmúlt évek tragikus esetei |
| 2023-ban egy 16 éves sümegi fiú, akit osztálytársai hosszabb ideje megfélemlítettek és gúnyoltak, végül vonat elé ugrott; hasonlóan megrázó az a 11 éves kislány esete is, aki – bár túlélte – szintén a száguldó vonat elé lépett a zaklatás elől menekülve; és ott van az a 16 éves vajai gimnazista fiú is, aki reggel elindult az iskolába, de már nem ért haza, anyukája szerint a folyamatos piszkálás-cikizés lehetett az oka. |
„Sokszor nincs kihez fordulni”
A zaklatást elszenvedők leggyakrabban barátaikhoz, osztálytársaikhoz vagy szüleikhez fordulnak segítségért, de minden negyedik diák szerint nincs senki, akihez fordulhatna. Ez az arány a korábban bántalmazott tanulók körében még magasabb (27%).Az iskolapszichológusok iránti bizalom valamivel nagyobb, de a legtöbben még így sem érzik, hogy érdemi támogatást kapnának. A segítségkérés ugyanakkor az esetek felében valódi javulást hoz, különösen akkor, ha a szülők vagy az osztályfőnök is aktívan részt vesz a helyzet rendezésében.
Csak a diákok fele lát erőfeszítést az iskolák részéről
A diákok fele szerint a tanárok tesznek valamit az iskolai bántalmazás megelőzéséért – még ha ez sokszor nem is elég. A 6 és 8 osztályos gimnáziumokban az online zaklatásról is szó esik az órákon, és itt a diákok biztonságérzete is lényegesen magasabb. Ahol viszont a pedagógusok nem foglalkoznak a témával, ott a tanulók közel fele alacsony szintű biztonságérzetről számol be.Az iskolák 47%-ában tanórákon vagy más programokban is foglalkoznak a bántalmazás témájával, de a szakképző intézményekben ez az arány mindössze 30%. A megelőzés hatékonysága ugyanakkor minden iskolatípusban hasonlóan közepes: a diákok harmada szerint az iskola nem tudja jól kezelni a bántalmazásokat.Elítélik az erőszakot, de hiszik hogy valaki erős, valaki pedig gyengeA fiatalok többsége (79%) határozottan elítéli az iskolai erőszakot, további 11% pedig mérsékelten, de szintén elutasítja. Ugyanakkor a válaszadók 37%-a még mindig elfogadja, hogy „egy közösségben mindig lesznek erősebbek és gyengébbek”. A bántalmazást elszenvedők között magasabb az elítélők aránya, ami azt mutatja, hogy a személyes tapasztalat fokozza az empátiát.
A lányok általában érzékenyebben reagálnak a zaklatásra és nagyobb arányban utasítják el az erőszakot, míg a fiúk körében inkább az ambivalens vélemények dominálnak. Az idősebb diákok (17 év felett) pedig szintén határozottabban állnak ki az erőszak ellen, mint a fiatalabbak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
