Vonat elé ugrott a 16 éves sümegi fiú, mert zaklatták az iskolában

A 16 éves sümegi fiút testsúlya miatt csúfolták, gúnyolták az iskolában.

Még hétfőn gázolta el a vonat a 16 éves Pistit Sümegen, aki feltehetően azért lépett a sínekre, mert már nem bírta tovább elviselni, hogy iskolatársai a testalkata miatt zaklatják. A Blikk információi szerint a sümegi középiskolában 4-5 fiú rendszeresen kipécezte magánat az eladónak tanuló fiút. A súlya miatt Big Macnek vagy padhajlítónak gúnyolták, de arra is akadt példa, hogy videón készítettek arról, hogyan kínozzák a fiút. A rendőrség egyelőre közigazgatási eljárásban vizsgálja az ügyet.

Pisti esete sajnos nem egyedi: az UNICEF Magyarország 2022-es felméréséből kiderült, hogy a magyar középiskolások  66 százalékát a tanulmányai során rendszeresen éri vagy érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak, az esetek csaknem felében napi szinten. A szakképző iskolákban és az általános iskolákban jellemzőbb volt a fizikai erőszak.

A bántalmazási esetek kimagasló többségében az osztálytársak az elkövetők, de előfordul, hogy az iskolai közösség más tagjai, esetenként a tanárok is részt vesznek a bántalmazásban (21 százalék). A lelki bántalmazási formák is gyakoriak az iskolákban, ilyen például egy közös programból való kizárás, kiközösítés vagy a verbális agresszió. Minden második iskolában bántalmazott gyerek zaklatása egyébként online is folytatódik, az esetek nagy részénél a zaklató itt is egy osztálytárs.

A legtöbben először a szülőkhöz, osztályfőnökhöz és az osztálytársakhoz fordulnak, akiknek köszönhetően javul is helyzetük. A válaszadók negyede azonban úgy érzi, hogy senkivel nem tudja megosztani a problémáját.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot!

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.