Itt a friss lista, ezek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok a 2023-as felvételin

A 2023-as felvételin az óvodapedagógus és a gyógypedagógus is bekerült a top15-be.

  • Eduline

Idén sem sikerült letaszítani a trónról a felvételik évek óta legnépszerűbb három alapszakját, a gazdálkodási és menedzsmentet, a kereskedelem és marketinget és a pszichológiát. A lista élén szereplő gazdálkodási és menedzsmentre idén 14 375-en jelentkeztek, körülbelül négyezer fővel többen, mint tavaly, 12263-an pedig abban reménykednek, hogy a magas tandíjak kifizetése helyett állami formában kezdhetik majd el az egyetemi vagy főiskolai képzésüket.

A második helyet a kereskedelem és marketing szerezte meg, amelyre összesen 9802, pszichológiára pedig 7174 felvételiző adta le a jelentkezését, de nem sokkal maradt le a dobogóról a negyedik helyen befutó ápolás és betegellátás sem, amelyre idén 7153-an jelentkeztek.

A 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés a következő (zárójelben a jelentkezők számát találjátok):

  1. gazdálkodási és menedzsment (14 375)
  2. kereskedelem és marketing (9802)
  3. pszichológia (7174)
  4. ápolás és betegellátás (7153)
  5. mérnökinformatikus (6666)
  6. jogász (5641)
  7. pénzügy és számvitel (5441)
  8. kommunikáció- és médiatudomány (5387)
  9. nemzetközi gazdálkodás (5146)
  10. programtervező informatikus (4918)
  11. gépészmérnök (4907)
  12. óvodapedagógus (4667)
  13. gazdaságinformatikus (4620)
  14. gyógypedagógus (4502)
  15. turizmus-vendéglátás (4287)
2023-ban egyébként jóval többen, 126 ezren adták le a jelentkezésüket valamelyik magyar főiskola vagy egyetem képzésérére, mint az elmúlt években bármikor. Legutóbb ugyanis 2011-ben volt ilyen magas a jelentkezők száma, akkor 140 954-en felvételiztek a magyar felsőoktatásba, az elmúlt évek aránya viszont többnyire 90 és 110 ezer között mozgott.
Az emelkedő jelenkezői létszám mögött több ok állhat, de ezek közül az egyik legfontosabb, hogy idén már nem minden szakon kötelező az emelt szintű érettségi, maguk az egyetemek és főiskolák dönthettek arról, kérik-e a nehezebb vizsgát - ezzel párhuzamosan az összes képzésre érvényes minimumponthatárt is törölték, erről is az intézmények határozhatnak.
Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.