Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Az egyetemekre és főiskolákra idén összesen 126 449-en jelentkeztek, minden ötödik jelentkező műszaki, természettudományi, matematikai vagy informatikai területre szeretne bejutni – derült ki azon a háttérbeszélgetésen, amelyről az MTI tudósított.
Idén 88074-en jelentkeztek alapszakra, tavaly 63 622-en. Mesterképzésre 21 396-an szeretnének bekerülni, tavaly ez a szám 18193 volt. Az osztatlan képzésre jelentkezők száma a tavalyi 11090-ről 12232-re nőtt. Felsőoktatási szakképzésre 4747-en próbálnak bekerülni (tavaly 6285 jelentkező volt).
Az első diplomaszerzésre jelentkezők száma 100 ezerre nőtt, tavaly 74 ezer volt, mindez 34 százalékos emelkedést jelent - közölte az államtitkár.
A legtöbben (17 829) az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jelentkeztek, a szám 16 százalékos növekedést mutat. Az ELTE után a Debreceni Egyetem (11 351 jelentkező), majd a Szegedi Tudományegyetem (9 015) következik. Nőtt a vidéki egyetemek népszerűsége: a jelentkezők 57 százaléka Budapestre, 43 százaléka vidéki intézménybe szeretne bejutni, ez az arány tavaly 60-40 százalék volt.
Idén 6 ezren jelentkeztek tanárnak, tanítónak - a tavalyi 4400-hoz képest. A legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi, 21 százalékkal.
