Mutatjuk, milyen eredményt kell elérni ahhoz, hogy közép- és emelt szinten is meglegyen a kettes érettségi.
Középszintű érettségi
A középszintű érettségi vizsgán az elégséges (kettes) osztályzathoz összesen legalább 25 százalékot kell elérnetek.Ugyanakkor az egyik legfontosabb szabály, hogy ha egy érettségi több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenetek. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgátok elégtelen lesz - írja az Oktatási Hivatal tájékoztatója.
A matek kivételével szinte minden tárgyhoz tartozik az írásbeli mellett szóbeli vizsga is. A középszintű matematika esetében, ha az írásbeliztek elérte a tizenkettőt, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározottak szerint szóbeli vizsgát tehettetek, de a szóbeli nem része az alapvizsgának középszinten.
Emelt szintű érettségi
Emelt szinten a ketteshez szintén 25 százalékot kell elérnetek, és itt is meg kell lennie a 12 százaléknak mind az írásbelin, és mind a szóbelin. Fontos azonban kiemelni, hogy ha az emelt szintű érettségin nem mennétek át, akkor nem kaphattok helyette középszintű bizonyítványt.
Mi a helyzet az idegen nyelvi vizsgával?
Az idegen nyelvi érettségire is hasonló szabályok vonatkoznak. Itt is meg kell szerezni összesen legalább 25 százalékot az elégséges osztályzathoz, emellett azonban mind az öt vizsgarészből – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség, szóbeli - el kell érnetek a 12 százalékot.
Ilyen lesz a középszintű érettségi értékelése:
| Középszintű érettségi | |
| 80-100% | jeles (5) |
| 60-79% | jó (4) |
| 40-59% | közepes (3) |
| 25-39% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Ilyen lesz az emelt szintű érettségi értékelése:
| Emelt szintű érettségi | |
| 60-100% | jeles (5) |
| 47-59% | jó (4) |
| 33-46% | közepes (3) |
| 25-32% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
