Július 3-án hivatalosan is véget ért a 2024-es tavaszi érettségi, hamarosan pedig érkeznek a ponthatárok. Mutatjuk, mi dolga van még a felvételizőknek.
Két hónapon át, május 3. és július 3. között 1161 helyszínen több mint 112 700-an vizsgáztak a 2024-es a tavaszi érettségin. A diákok az írásbeliket már májusban letudták, június 5-12. között pedig az emelt szóbelik következtek, amiket végül a középszintű szóbelik zártak.
Bár a nehezén már túl vannak az érettségizők, néhány dologra még oda kell figyelniük a következő hetekben.
Meddig tart az ügyintézés?
Az E-felvételi rendszerében az ügyintézési időszak július 10-ig tart. Eddig lehet:
Fontos azonban tudni, hogy új jelentkezést csak akkor lehet felvenni, ha egy adott szaknak a jelentkezés során már az állami ösztöndíjas formája meg lett jelölve. Ebben az esetben költségtérítéses párját is hozzá lehet adni a jelentkezéshez.
Mikor jönnek a ponthatárok?
A ponthatárokra sem kell már sokat várni, július 24-én ugyanis azok is kiderülnek. Az ország több pontján idén is szerveznek erre az alkalomra ponthatárváró rendezvényeket. A budapesti, a szegedi és a veszprémi Pont Ott Partiról is kikerültek már információk.
Ezen a napon a hivatalos ponthatárokon túl az Eduline-on sorra vesszük majd, hogy mik a legnépszerűbb szakok, megnézzük, milyen képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat, hová került be a legtöbb elsőéves, de ott leszünk a budapesti Pont Ott Partin is, ahol majd a felvételizőkkel beszélgetünk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
