Minden vizsgázó fellélegezhet: véget ért a 2024-es tavaszi érettségi

Július 3-án hivatalosan is véget ért a 2024-es tavaszi érettségi, hamarosan pedig érkeznek a ponthatárok. Mutatjuk, mi dolga van még a felvételizőknek.

Két hónapon át, május 3. és július 3. között 1161 helyszínen több mint 112 700-an vizsgáztak a 2024-es a tavaszi érettségin. A diákok az írásbeliket már májusban letudták, június 5-12. között pedig az emelt szóbelik következtek, amiket végül a középszintű szóbelik zártak.

Bár a nehezén már túl vannak az érettségizők, néhány dologra még oda kell figyelniük a következő hetekben.

Meddig tart az ügyintézés?

Az E-felvételi rendszerében az ügyintézési időszak július 10-ig tart. Eddig lehet:

  • feltölteni a jelentkezési határidőt követően szerzett dokumentumokat,
  • módosítani a jelentkezési helyek sorrendjén (egy alkalommal), illetve egyes adatokon,
  • vonható vissza egy-egy, vagy az összes jelentkezési hely
  • felvenni új jelentkezési helyet.

Fontos azonban tudni, hogy új jelentkezést csak akkor lehet felvenni, ha egy adott szaknak a jelentkezés során már az állami ösztöndíjas formája meg lett jelölve. Ebben az esetben költségtérítéses párját is hozzá lehet adni a jelentkezéshez.

Mikor jönnek a ponthatárok?

A ponthatárokra sem kell már sokat várni, július 24-én ugyanis azok is kiderülnek. Az ország több pontján idén is szerveznek erre az alkalomra ponthatárváró rendezvényeket. A budapesti, a szegedi és a veszprémi Pont Ott Partiról is kikerültek már információk.

Ezen a napon a hivatalos ponthatárokon túl az Eduline-on sorra vesszük majd, hogy mik a legnépszerűbb szakok, megnézzük, milyen képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat, hová került be a legtöbb elsőéves, de ott leszünk a budapesti Pont Ott Partin is, ahol majd a felvételizőkkel beszélgetünk.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.