Éppen a legfrissebb, aggodalomra okot adó PISA-eredmények nyilvánosságra hozatalának napján, szeptember 8-án indult el a Pécsi Tudományegyetem új programja, amelyben száz baranyai ötödikes olvasási nehézségeit vizsgálják meg, majd minden résztvevő számára személyre szabott olvasási profilt és fejlesztési tervet készítenek – írta meg a HVG.
Steklács János nyelvész, oktatáskutató, a Pécsi Tudományegyetem Olvasási Fluencia és Szövegértés Kutatócsoportjának vezetője a lapnak arról beszélt, hogy az olvasási nehézségek hátterében egészen eltérő problémák állhatnak, ezért két hasonlóan teljesítő gyerek esetében sem biztos, hogy ugyanazzal a módszerrel lehet eredményt elérni.
A nehézségek egy része a gyerekek társadalmi hátterével függ össze, hiszen komoly hátrányból indulhat az, akinek otthon nem mesélnek, az iskolakezdés előtt alig találkozik könyvekkel, vagy kevés és szűk szókincsű beszédet hall maga körül. A mostani kutatás ugyanakkor elsősorban az olvasási problémák idegrendszeri okait vizsgálja, amelyek között a szemmozgás koordinációjának zavara, a figyelmi feldolgozás nehézsége vagy akár a hangok és betűk összekapcsolásának problémája is szerepelhet.
Különleges technológiával vizsgálják, hol akad el az olvasás
A programban összesen tizenhárom mérési elem segítségével vizsgálják a gyerekeket, többek között a szóolvasást, a hangos és néma olvasás folyékonyságát, a szövegértést, a szókincset, a munkamemóriát, a figyelmet, valamint az olvasási motivációt és a gyerekek saját magukról kialakított olvasói képét.
A kutatás egyik legérdekesebb eleme a szemkamerás vizsgálat, amelynek során egy monitorra rögzített eszköz ezredmásodperces pontossággal követi a gyerek szemmozgását néma olvasás közben. Ebből a kutatók azt is látják, hogy a tanuló mely szavaknál vagy kifejezéseknél akad el, így nemcsak azt tudják megállapítani, hogy valaki lassan olvas vagy nem érti megfelelően a szöveget, hanem az okokat is kereshetik.
Steklács úgy fogalmazott, a hagyományos vizsgálatokból csak arra derül fény, hogy a gyerek lassan olvas, vagy nem érti, amit olvasott, arra viszont nem, hogy miért – ezért szerinte különösen fontos feltárni a probléma hátterét, mert a puszta gyakoroltatás akár tovább is ronthatja a gyerek olvasáshoz való viszonyát, ha közben nem derül ki, valójában mi okozza a nehézséget.
A száz résztvevő a vizsgálatok végén személyre szabott olvasási profilt kap, amelyhez fejlesztési javaslat is társul. A kutatók emellett egy magyar nyelven szélesebb körben is használható olvasásiprofil-meghatározó módszert szeretnének kidolgozni, Steklács pedig hosszabb távon Budapesten és Pécsen is olyan olvasási központot hozna létre, ahová családok és iskolai osztályok egyaránt fordulhatnának.
A korai felismerés azért is fontos, mert az olvasási nehézségek idővel tovább növelhetik a lemaradást: ha egy gyerek energiájának jelentős részét már maga a szöveg kibogozása leköti, kevesebb figyelme marad annak megértésére, a sorozatos kudarcok pedig az olvasási kedvet és az önbizalmat is csökkenthetik.
Már egy országos programot is kidolgoztak
A PISA-eredmények szempontjából azonban érdekes, hogy a szakértő vezetésével már tavaly elkészült egy olyan olvasástanítási stratégia, amely a kutató szerint országos szinten is javíthatná a magyar gyerekek romló olvasási készségeit. A programot egy kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére dolgozta ki, az oktatáskutató azonban úgy látja, a tanulmány azóta sem jutott el a megvalósításig, holott úgy véli, viszonylag kevés ráfordítással országos változást lehetne elérni vele.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
