A teljesítményértékelési rendszer eltörlését, a státusztörvény legsúlyosabb elemeinek visszavonását és a sztrájkjog helyreállítását is követeli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) friss kongresszusi határozatában. A szervezet szerint több olyan probléma is van a köznevelésben és a szakképzésben, amely rövid időn belül, komolyabb rendszerszintű átalakítás nélkül is kezelhető lenne.
A PDSZ 2026. május 15–16-án tartotta soron következő kongresszusát, ahol az oktatási ágazat legsürgetőbb problémáiról és a kormány felé megfogalmazott javaslatokról döntöttek. A kongresszus felhatalmazta az Országos Választmányt arra, hogy a követeléseket hivatalos formában is eljuttassa a döntéshozókhoz.
Lannert Judit fontosnak tartja a szakszervezeti jogok helyreállítását
A határozat szerint a szakszervezet elsőként a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) visszavonását tartja szükségesnek. Emellett megszüntetnék a pedagógus-továbbképzési rendeletet, valamint a szakképzésben működő MIR-rendszert is.
A PDSZ szerint fontos lenne a szabad tankönyvválasztás első lépéseinek biztosítása is. Ennek részeként eltörölnék a tankönyvlistán kívüli könyvek használatának tilalmát.
A kongresszus több ponton is bírálta a jelenlegi oktatásirányítási rendszert. A tankerületi központok munkáltatói jogköreinek átalakítását sürgetik, különösen a kinevezési és jogviszony-megszüntetési jogkörök felülvizsgálatát. Emellett az intézményvezetőkkel kapcsolatos bizalmi szavazások bevezetését is javasolják.
A határozatban külön kitértek a NOKS-dolgozók és más, nem pedagógus munkavállalók bérezésére is. A PDSZ szerint sürgős bérrendezésre van szükség, valamint egységes szabadságszabályozást kell kialakítani a köznevelésben dolgozók számára.
A szakszervezet az elmaradt köznevelési foglalkoztatotti jutalmak kifizetését is követeli.
Külön pontként szerepel a státusztörvény legsúlyosabb rendelkezéseinek visszavonása, valamint az erről szóló szakszervezeti egyeztetések megkezdése. A PDSZ emellett a sztrájkjog helyreállítását és a valódi szakszervezeti érdekegyeztetés visszaállítását is sürgeti.
A kongresszus szerint meg kell szüntetni azokat a szabályokat is, amelyek ellehetetlenítik a szakszervezetek működését – különösen a tagdíjlevonás és -átutalás tilalmát.
A középtávú célok között a PDSZ már a státusztörvény teljes eltörlését is megfogalmazta. Emellett visszaállítanák a közalkalmazotti jogállást, és a szakképzést újra integrálnák a közoktatási rendszerbe.
A szakszervezet szerint szükség lenne a kötelező óraszámok bevezetésére és a túlmunka teljes körű kifizetésére is.
A dokumentumban szerepel a Nemzeti Alaptanterv tartalmi megújítása, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának felülvizsgálata, valamint a KRÉTA és az OviKRÉTA rendszerek kötelező használatának felülvizsgálata is.
A kongresszusi határozat szerint a PDSZ kész további érdekvédelmi lépésekre is, amennyiben a követelésekkel kapcsolatban nem történik előrelépés.
A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta: nyitottak a szakmai párbeszédre és az együttműködésre minden olyan intézkedés ügyében, amely javíthatja az oktatás minőségét és rendezheti az ágazatban dolgozók helyzetét.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
