A teljesítményértékelési rendszer eltörlését, a státusztörvény legsúlyosabb elemeinek visszavonását és a sztrájkjog helyreállítását is követeli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) friss kongresszusi határozatában. A szervezet szerint több olyan probléma is van a köznevelésben és a szakképzésben, amely rövid időn belül, komolyabb rendszerszintű átalakítás nélkül is kezelhető lenne.
A PDSZ 2026. május 15–16-án tartotta soron következő kongresszusát, ahol az oktatási ágazat legsürgetőbb problémáiról és a kormány felé megfogalmazott javaslatokról döntöttek. A kongresszus felhatalmazta az Országos Választmányt arra, hogy a követeléseket hivatalos formában is eljuttassa a döntéshozókhoz.
Lannert Judit fontosnak tartja a szakszervezeti jogok helyreállítását
A határozat szerint a szakszervezet elsőként a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) visszavonását tartja szükségesnek. Emellett megszüntetnék a pedagógus-továbbképzési rendeletet, valamint a szakképzésben működő MIR-rendszert is.
A PDSZ szerint fontos lenne a szabad tankönyvválasztás első lépéseinek biztosítása is. Ennek részeként eltörölnék a tankönyvlistán kívüli könyvek használatának tilalmát.
A kongresszus több ponton is bírálta a jelenlegi oktatásirányítási rendszert. A tankerületi központok munkáltatói jogköreinek átalakítását sürgetik, különösen a kinevezési és jogviszony-megszüntetési jogkörök felülvizsgálatát. Emellett az intézményvezetőkkel kapcsolatos bizalmi szavazások bevezetését is javasolják.
A határozatban külön kitértek a NOKS-dolgozók és más, nem pedagógus munkavállalók bérezésére is. A PDSZ szerint sürgős bérrendezésre van szükség, valamint egységes szabadságszabályozást kell kialakítani a köznevelésben dolgozók számára.
A szakszervezet az elmaradt köznevelési foglalkoztatotti jutalmak kifizetését is követeli.
Külön pontként szerepel a státusztörvény legsúlyosabb rendelkezéseinek visszavonása, valamint az erről szóló szakszervezeti egyeztetések megkezdése. A PDSZ emellett a sztrájkjog helyreállítását és a valódi szakszervezeti érdekegyeztetés visszaállítását is sürgeti.
A kongresszus szerint meg kell szüntetni azokat a szabályokat is, amelyek ellehetetlenítik a szakszervezetek működését – különösen a tagdíjlevonás és -átutalás tilalmát.
A középtávú célok között a PDSZ már a státusztörvény teljes eltörlését is megfogalmazta. Emellett visszaállítanák a közalkalmazotti jogállást, és a szakképzést újra integrálnák a közoktatási rendszerbe.
A szakszervezet szerint szükség lenne a kötelező óraszámok bevezetésére és a túlmunka teljes körű kifizetésére is.
A dokumentumban szerepel a Nemzeti alaptanterv tartalmi megújítása, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának felülvizsgálata, valamint a KRÉTA- és az OviKRÉTA-rendszerek kötelező használatának felülvizsgálata is.
A kongresszusi határozat szerint a PDSZ kész további érdekvédelmi lépésekre is, amennyiben a követelésekkel kapcsolatban nem történik előrelépés.
A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta: nyitottak a szakmai párbeszédre és az együttműködésre minden olyan intézkedés ügyében, amely javíthatja az oktatás minőségét, és rendezheti az ágazatban dolgozók helyzetét.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025. januártól az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
