PDSZ Kongresszus: javasolják a státusztörvény és a teljesítményértékelési rendszer visszavonását, a sztrájkjog helyreállítását

A teljesítményértékelési rendszer eltörlését, a státusztörvény legsúlyosabb elemeinek visszavonását és a sztrájkjog helyreállítását is követeli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) friss kongresszusi határozatában. A szervezet szerint több olyan probléma is van a köznevelésben és a szakképzésben, amely rövid időn belül, komolyabb rendszerszintű átalakítás nélkül is kezelhető lenne.

A PDSZ 2026. május 15–16-án tartotta soron következő kongresszusát, ahol az oktatási ágazat legsürgetőbb problémáiról és a kormány felé megfogalmazott javaslatokról döntöttek. A kongresszus felhatalmazta az Országos Választmányt arra, hogy a követeléseket hivatalos formában is eljuttassa a döntéshozókhoz.

Lannert Judit fontosnak tartja a szakszervezeti jogok helyreállítását

Azonnali változásokat sürget a PDSZ

A határozat szerint a szakszervezet elsőként a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) visszavonását tartja szükségesnek. Emellett megszüntetnék a pedagógus-továbbképzési rendeletet, valamint a szakképzésben működő MIR-rendszert is.

A PDSZ szerint fontos lenne a szabad tankönyvválasztás első lépéseinek biztosítása is. Ennek részeként eltörölnék a tankönyvlistán kívüli könyvek használatának tilalmát.

A kongresszus több ponton is bírálta a jelenlegi oktatásirányítási rendszert. A tankerületi központok munkáltatói jogköreinek átalakítását sürgetik, különösen a kinevezési és jogviszony-megszüntetési jogkörök felülvizsgálatát. Emellett az intézményvezetőkkel kapcsolatos bizalmi szavazások bevezetését is javasolják.

Bérrendezést és a szakszervezeti jogok helyreállítását is követelik

A határozatban külön kitértek a NOKS-dolgozók és más, nem pedagógus munkavállalók bérezésére is. A PDSZ szerint sürgős bérrendezésre van szükség, valamint egységes szabadságszabályozást kell kialakítani a köznevelésben dolgozók számára.

A szakszervezet az elmaradt köznevelési foglalkoztatotti jutalmak kifizetését is követeli.

Külön pontként szerepel a státusztörvény legsúlyosabb rendelkezéseinek visszavonása, valamint az erről szóló szakszervezeti egyeztetések megkezdése. A PDSZ emellett a sztrájkjog helyreállítását és a valódi szakszervezeti érdekegyeztetés visszaállítását is sürgeti.

A kongresszus szerint meg kell szüntetni azokat a szabályokat is, amelyek ellehetetlenítik a szakszervezetek működését – különösen a tagdíjlevonás és -átutalás tilalmát.

Szabadság, hozzáférés, autonómia: kilenc szakszervezet közös kiáltványa a felsőoktatás valódi megújításáért

A státusztörvény teljes eltörlését is támogatják

A középtávú célok között a PDSZ már a státusztörvény teljes eltörlését is megfogalmazta. Emellett visszaállítanák a közalkalmazotti jogállást, és a szakképzést újra integrálnák a közoktatási rendszerbe.

A szakszervezet szerint szükség lenne a kötelező óraszámok bevezetésére és a túlmunka teljes körű kifizetésére is.

A dokumentumban szerepel a Nemzeti alaptanterv tartalmi megújítása, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának felülvizsgálata, valamint a KRÉTA- és az OviKRÉTA-rendszerek kötelező használatának felülvizsgálata is.

Lannert Judit a közoktatás és a KRÉTA átvilágítását, a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok felülvizsgálatát ígéri

További érdekvédelmi lépések is jöhetnek

A kongresszusi határozat szerint a PDSZ kész további érdekvédelmi lépésekre is, amennyiben a követelésekkel kapcsolatban nem történik előrelépés.

A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta: nyitottak a szakmai párbeszédre és az együttműködésre minden olyan intézkedés ügyében, amely javíthatja az oktatás minőségét, és rendezheti az ágazatban dolgozók helyzetét.

Visszabontaná a Tisza-kormány a pedagógus-továbbképzések állami monopóliumát

Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025. januártól az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.