Szabadság, hozzáférés, autonómia: kilenc szakszervezet közös kiáltványa a felsőoktatás valódi megújításáért

Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.

A valós rendszerváltás kultúraváltás nélkül nem valósulhat meg. Ehhez nem elég a nem kompatibilis törvényeket megszüntetni a felsőoktatásban, hanem strukturálisan szükséges újragondolni a felsőoktatást, és olyan rendelkezéseket alkotni, amelyek normatív szinten előmozdítják az egyetemi/felsőoktatási intézmények kultúraváltását

– írják a szakszervezetek a kiáltványukban, mely szerint az autonóm felsőoktatás és a tudomány elvei mellett szükség van a mindennapi viszonyok rendezésére: a fékek és ellensúlyok beépítésére, valamint az intézményi döntéshozatal átláthatóságára. A valódi, reprezentatív demokrácia idő- és energiaigényes társadalmi egyeztetést kíván, amely erősíti a számonkérhetőséget és a hosszú távú stabilitást.

A szervezetek 15 pontban fogalmazták meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket:

  1. Az oktatás és a tudomány közjó!
  2. Szabad tudományt és felsőoktatást, autonóm intézményeket!
  3. Szűnjön meg a politikai kontroll az egyetemek felett!
  4. Szabad és hozzáférhető felsőoktatást!
  5. Erős, autonóm közoktatást a társadalom jövőjéért!
  6. Egységes, autonóm kutatóhálózatot!
  7. Egységes oktatási és tudományos irányítást!
  8. Valódi érdekképviseletet és intézményi demokráciát!
  9. Stabil, hosszú távú és kiszámítható állami finanszírozást!
  10. Méltó és európai béreket minden dolgozónak!
  11. Kiszámítható és vonzó életpályát a fiatal kutatóknak!
  12. Igazságos és átlátható pályázati rendszert!
  13. Ágazati kollektív szerződést a felsőoktatásban és a kutatásban!
  14. Emberhez méltó munkaterhelést!
  15. Egyenlő esélyeket a tudományban!

A kiáltványt május 13-án a szakszervezetek elküldték Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek és Tanács Zoltán tudomány és technológia miniszternek, párbeszédet kezdeményezve a tervezett változásokról.

Az aláíró szakszervezetek:

  • FDSZ-BME – Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Műszaki és
    Gazdaságtudományi Egyetem Intézményi szervezete
  • FDSZ-CORVINUS – Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetemi Intézményi Szervezete
  • FDSZ MKE – Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Magyar Képzőművészeti Egyetem
  • FDSZ-MOME – Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Intézményi Szervezete
  • FDSZ-PTE-SZD – Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Pécsi Tudományegyetem
    Szekszárdi Alapszervezete
  • MZTSZ-LFZE – Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Liszt Ferenc
    Zeneművészeti Egyetem
  • PSZ – Pedagógusok Szakszervezete
  • TDDSZ-Kutatóhálózatok; Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
    Kutatóhálózatok
  • TDDSZ-PTE Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete PTE-csoport

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Felsőoktatás
Vatai Dalma

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna