Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
„A pedagógus-továbbképzési rendszert felülvizsgáljuk. Az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem monopóliumát megszüntetjük, a pedagógus továbbképzési programok létesítésére és indítására irányuló korábbi szabadságot helyreállítjuk” - mondta Lannert Judit oktatási miniszter még a meghallgatásán.
Ez annak tükrében fontos lépés, hogy a pedagógusok továbbképzése gyakorlatilag alapjaiban 2025 januárjától változott meg. Maruzsa Zoltán akkori köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, hogy az átalakításra azét volt szükség, mert a rendszerváltás után a továbbképzések projektalapon működtek, ami nem mindig volt hatékony.
A korábbi hétéves, 120 órás továbbképzési ciklus helyett 2025 januárjától kezdve ötéves ciklusban kell 120 kreditet teljesíteniük a pedagógusoknak.
Ebben a rendszerben három fő képzéstípust határoztak meg:
A 2025-ös előírás szerint legalább 15 kreditegységenként, összesen 120 kreditet kell szerezni a pedagógusoknak a továbbképzéseken. A kötelezettség alól csak azok kaptak mentességet, akik a tanév kezdete előtt töltötték be az ötvenötöt.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Pedagógus-továbbképző Központja felelt a képzések tartalmi megújításáért, valamint a szervezés és a lebonyolítás koordinálásáért is. A továbbképzések nagy része ingyenes volt, de akadtak között önköltségesek is.
A kurzusok között akadtak kifejezetten érdekesek is, mint például a ”Nukleáris ismeretek tanároknak„ , „Mi a magyar? – A magyarság jellege, sajátossága” vagy éppenséggel a „ Hangtál-jóga és hangtál-relaxáció az oktató-nevelő munkában.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.
