Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
„A pedagógus-továbbképzési rendszert felülvizsgáljuk. Az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem monopóliumát megszüntetjük, a pedagógus továbbképzési programok létesítésére és indítására irányuló korábbi szabadságot helyreállítjuk” - mondta Lannert Judit oktatási miniszter még a meghallgatásán.
Ez annak tükrében fontos lépés, hogy a pedagógusok továbbképzése gyakorlatilag alapjaiban 2025 januárjától változott meg. Maruzsa Zoltán akkori köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, hogy az átalakításra azét volt szükség, mert a rendszerváltás után a továbbképzések projektalapon működtek, ami nem mindig volt hatékony.
A korábbi hétéves, 120 órás továbbképzési ciklus helyett 2025 januárjától kezdve ötéves ciklusban kell 120 kreditet teljesíteniük a pedagógusoknak.
Ebben a rendszerben három fő képzéstípust határoztak meg:
A 2025-ös előírás szerint legalább 15 kreditegységenként, összesen 120 kreditet kell szerezni a pedagógusoknak a továbbképzéseken. A kötelezettség alól csak azok kaptak mentességet, akik a tanév kezdete előtt töltötték be az ötvenötöt.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Pedagógus-továbbképző Központja felelt a képzések tartalmi megújításáért, valamint a szervezés és a lebonyolítás koordinálásáért is. A továbbképzések nagy része ingyenes volt, de akadtak között önköltségesek is.
A kurzusok között akadtak kifejezetten érdekesek is, mint például a ”Nukleáris ismeretek tanároknak„ , „Mi a magyar? – A magyarság jellege, sajátossága” vagy éppenséggel a „ Hangtál-jóga és hangtál-relaxáció az oktató-nevelő munkában.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
