Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
„A pedagógus-továbbképzési rendszert felülvizsgáljuk. Az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem monopóliumát megszüntetjük, a pedagógus továbbképzési programok létesítésére és indítására irányuló korábbi szabadságot helyreállítjuk” - mondta Lannert Judit oktatási miniszter még a meghallgatásán.
Ez annak tükrében fontos lépés, hogy a pedagógusok továbbképzése gyakorlatilag alapjaiban 2025 januárjától változott meg. Maruzsa Zoltán akkori köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, hogy az átalakításra azét volt szükség, mert a rendszerváltás után a továbbképzések projektalapon működtek, ami nem mindig volt hatékony.
A korábbi hétéves, 120 órás továbbképzési ciklus helyett 2025 januárjától kezdve ötéves ciklusban kell 120 kreditet teljesíteniük a pedagógusoknak.
Ebben a rendszerben három fő képzéstípust határoztak meg:
A 2025-ös előírás szerint legalább 15 kreditegységenként, összesen 120 kreditet kell szerezni a pedagógusoknak a továbbképzéseken. A kötelezettség alól csak azok kaptak mentességet, akik a tanév kezdete előtt töltötték be az ötvenötöt.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Pedagógus-továbbképző Központja felelt a képzések tartalmi megújításáért, valamint a szervezés és a lebonyolítás koordinálásáért is. A továbbképzések nagy része ingyenes volt, de akadtak között önköltségesek is.
A kurzusok között akadtak kifejezetten érdekesek is, mint például a ”Nukleáris ismeretek tanároknak„ , „Mi a magyar? – A magyarság jellege, sajátossága” vagy éppenséggel a „ Hangtál-jóga és hangtál-relaxáció az oktató-nevelő munkában.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
Egy iskolaigazgató videóüzenetét tette ki Facebook-oldalára Rétvári Bence. A felvételen az intézményvezető Lannert Judit parlamenti felszólalására reagál, és azt kéri a minisztertől, hogy hallgassa meg az iskolaigazgatók véleményét is.
Egy brit kutatás szerint a ma húszas éveik elején járó fiatalok fizetése érezhetően magasabb, mint amennyit a millenniálok tagjai kerestek ugyanennyi idősen.
A bizonyítvány nem azt mutatja meg, hogy egy gyerek mennyire okos vagy milyen képességei vannak, hanem azt, hogyan teljesített egy adott tanévben, véli Balatoni József (Jocó bácsi). A töritanár arra is felhívta a szülők figyelmét, hogy ne osszák meg gyerekük bizonyítványát a közösségi oldalakon.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
