Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
„A pedagógus-továbbképzési rendszert felülvizsgáljuk. Az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem monopóliumát megszüntetjük, a pedagógus továbbképzési programok létesítésére és indítására irányuló korábbi szabadságot helyreállítjuk” - mondta Lannert Judit oktatási miniszter még a meghallgatásán.
Ez annak tükrében fontos lépés, hogy a pedagógusok továbbképzése gyakorlatilag alapjaiban 2025 januárjától változott meg. Maruzsa Zoltán akkori köznevelési államtitkár úgy fogalmazott, hogy az átalakításra azét volt szükség, mert a rendszerváltás után a továbbképzések projektalapon működtek, ami nem mindig volt hatékony.
A korábbi hétéves, 120 órás továbbképzési ciklus helyett 2025 januárjától kezdve ötéves ciklusban kell 120 kreditet teljesíteniük a pedagógusoknak.
Ebben a rendszerben három fő képzéstípust határoztak meg:
A 2025-ös előírás szerint legalább 15 kreditegységenként, összesen 120 kreditet kell szerezni a pedagógusoknak a továbbképzéseken. A kötelezettség alól csak azok kaptak mentességet, akik a tanév kezdete előtt töltötték be az ötvenötöt.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Pedagógus-továbbképző Központja felelt a képzések tartalmi megújításáért, valamint a szervezés és a lebonyolítás koordinálásáért is. A továbbképzések nagy része ingyenes volt, de akadtak között önköltségesek is.
A kurzusok között akadtak kifejezetten érdekesek is, mint például a ”Nukleáris ismeretek tanároknak„ , „Mi a magyar? – A magyarság jellege, sajátossága” vagy éppenséggel a „ Hangtál-jóga és hangtál-relaxáció az oktató-nevelő munkában.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány óra múlva bezár a felvi.hu egyik legfontosabb felülete – aki lemarad, annak idén már nem lesz újabb esélye szeptemberben egyetemet kezdeni.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
