51 ezer pedagógus képzése indulhat a tanévben - így alakul át a továbbképzési rendszer

Az iskolaigazgatóknak lehetőségük lesz egyes képzéseket előírni a pedagógusok számára, ha szükségesnek látják.

  • Eduline/MTI

Pénteken tartották a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a pedagógus-továbbképzés megújított rendszerének nyitóünnepségét, ahol Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentette: az idei tanévben akár 51 ezer pedagógus is részt vehet a programban – számolt be az MTI.

Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül

Az új struktúrában az NKE Pedagógus-továbbképző Központja felel a képzések tartalmi megújításáért, valamint a szervezés és a lebonyolítás koordinálásáért is. Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy a rendszerváltást követően a továbbképzés projektalapú formában működött, így bárki indíthatott programot, a pedagógusok pedig szabadon választhattak közülük. Egységes nyilvántartás azonban nem létezett, így a kötelezettség megkerülése sem volt ritka.

Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint

„Az új rendszer bevezetése előtt több mint 1200 akkreditált továbbképzés létezett, de ezek közül valójában alig több mint 300 indult el” – tette hozzá az államtitkár, aki szerint a változtatások egyik célja a hatékonyság növelése.

Az új rendszerben az alábbiak lesznek érvényben:

  • az elvégzett képzéseket mostantól országos nyilvántartásban rögzítik,
  • az iskolaigazgatók szükség esetén kötelezhetnek tanárokat bizonyos programok elvégzésére,
  • a kötelező 120 óra továbbképzés megmarad, ám annak felét tantárgyi megújító kurzusokból kell teljesíteni,
  • a korábbi hét év helyett öt év áll rendelkezésre a teljesítésre,
  • a kínálatban ingyenes és térítéses képzések egyaránt szerepelnek.

Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta:

„A megújulás képessége lehet az egyik kulcsa annak, hogy a köznevelés és szereplői eredményesebbé váljanak.”

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.