51 ezer pedagógus képzése indulhat a tanévben - így alakul át a továbbképzési rendszer

Az iskolaigazgatóknak lehetőségük lesz egyes képzéseket előírni a pedagógusok számára, ha szükségesnek látják.

  • Eduline/MTI

Pénteken tartották a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a pedagógus-továbbképzés megújított rendszerének nyitóünnepségét, ahol Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár bejelentette: az idei tanévben akár 51 ezer pedagógus is részt vehet a programban – számolt be az MTI.

Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül

Az új struktúrában az NKE Pedagógus-továbbképző Központja felel a képzések tartalmi megújításáért, valamint a szervezés és a lebonyolítás koordinálásáért is. Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy a rendszerváltást követően a továbbképzés projektalapú formában működött, így bárki indíthatott programot, a pedagógusok pedig szabadon választhattak közülük. Egységes nyilvántartás azonban nem létezett, így a kötelezettség megkerülése sem volt ritka.

Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint

„Az új rendszer bevezetése előtt több mint 1200 akkreditált továbbképzés létezett, de ezek közül valójában alig több mint 300 indult el” – tette hozzá az államtitkár, aki szerint a változtatások egyik célja a hatékonyság növelése.

Az új rendszerben az alábbiak lesznek érvényben:

  • az elvégzett képzéseket mostantól országos nyilvántartásban rögzítik,
  • az iskolaigazgatók szükség esetén kötelezhetnek tanárokat bizonyos programok elvégzésére,
  • a kötelező 120 óra továbbképzés megmarad, ám annak felét tantárgyi megújító kurzusokból kell teljesíteni,
  • a korábbi hét év helyett öt év áll rendelkezésre a teljesítésre,
  • a kínálatban ingyenes és térítéses képzések egyaránt szerepelnek.

Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta:

„A megújulás képessége lehet az egyik kulcsa annak, hogy a köznevelés és szereplői eredményesebbé váljanak.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.