Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül

Gyakran előfordul, hogy napközis tanárokat alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, a honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.

Az elmúlt tanévben 5019 fő végzett oktató-nevelő munkát a köznevelési és szakképző intézményekben pedagógus végzettség nélkül – írta meg a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatiai alapján. A szám az elmúlt tanévben 25 százalékkal nőtt a 2021/2022-es tanévhez képest, amikor 4007 fő dolgozott képesítés nélkül.

Képesítés nélkül veszik fel őket

A legfrissebb adatok szerint a 5019 főből 3131-en óvodapedagógus, tanító, tanár vagy oktató munkakörben, 1792-en “egyéb pedagógus” munkakörben dolgoztak, míg 96 fő vezetőként vagy vezetőhelyettesként tevékenykedett.

Már több mint 2 ezer pedagógust keresnek a 2025/2026-os tanévre

A jogszabályok bizonyos munkakörökben, például az óvodapedagógusok, testnevelő tanárok és szakiskolai oktatók esetében engedélyezik a felsőfokú pedagógiai végzettség nélküli foglalkoztatást.

Gyakran előfordul az is, hogy napközis tanárokat vagy természettudományos tantárgyakat tanító szakembereket is alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, amennyiben vállalják a későbbi szakképzettség megszerzését. A honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.

Újabb bizonyíték az égető pedagógushiányra

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt nyilatkozta a Népszavának, hogy:

Az átmeneti csökkenésnek a Covid-járvány miatt bevezetett távoktatásnak lehetett köze, ám a mostani, újból emelkedésnek indult létszámot is nagyon magasnak tartom, ami egyértelmű bizonyítéka a kormány által rendre tagadott pedagógushiánynak.”

Súlyos tanárhiánnyal indult a 2025/2026-os tanév is, a PSZ szerint legalább 16 ezerrel több pedagógusra lenne szükség.

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.