Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül

Gyakran előfordul, hogy napközis tanárokat alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, a honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.

Az elmúlt tanévben 5019 fő végzett oktató-nevelő munkát a köznevelési és szakképző intézményekben pedagógus végzettség nélkül – írta meg a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatiai alapján. A szám az elmúlt tanévben 25 százalékkal nőtt a 2021/2022-es tanévhez képest, amikor 4007 fő dolgozott képesítés nélkül.

Képesítés nélkül veszik fel őket

A legfrissebb adatok szerint a 5019 főből 3131-en óvodapedagógus, tanító, tanár vagy oktató munkakörben, 1792-en “egyéb pedagógus” munkakörben dolgoztak, míg 96 fő vezetőként vagy vezetőhelyettesként tevékenykedett.

Már több mint 2 ezer pedagógust keresnek a 2025/2026-os tanévre

A jogszabályok bizonyos munkakörökben, például az óvodapedagógusok, testnevelő tanárok és szakiskolai oktatók esetében engedélyezik a felsőfokú pedagógiai végzettség nélküli foglalkoztatást.

Gyakran előfordul az is, hogy napközis tanárokat vagy természettudományos tantárgyakat tanító szakembereket is alkalmaznak pedagógus diploma nélkül, amennyiben vállalják a későbbi szakképzettség megszerzését. A honvédelem tantárgyat pedig katonák is taníthatják a középiskolákban, pedagógus munkakörben.

Újabb bizonyíték az égető pedagógushiányra

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt nyilatkozta a Népszavának, hogy:

Az átmeneti csökkenésnek a Covid-járvány miatt bevezetett távoktatásnak lehetett köze, ám a mostani, újból emelkedésnek indult létszámot is nagyon magasnak tartom, ami egyértelmű bizonyítéka a kormány által rendre tagadott pedagógushiánynak.”

Súlyos tanárhiánnyal indult a 2025/2026-os tanév is, a PSZ szerint legalább 16 ezerrel több pedagógusra lenne szükség.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.