Hiába nőtt papíron egy év alatt a tanárok száma, 10 éve ennél sokkal többen tanítottak iskolában

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos szerint biztosított a pedagógus-utánpótlás, a statisztikák azonban nem ennyire szép képet mutatnak.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a nyíregyházi Szakmai Tanévnyitó Konferencián Balatoni Katalin arról beszélt, hogy „van megfelelő számú pedagógus Magyarországon és az utánpótlásuk is biztosított”. Hozzátette, hogy idén kétezerrel több tanár dolgozik, mint a tavalyi tanévben.

A Népszava cikkéből kiderült, hogy ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai csak részben támasztják alá: valóban 2282 fővel nőtt a főállású pedagógusok száma a 2024/2025-ös tanévben. Ugyanakkor a statisztikák azt is mutatják, hogy ez csak egy hosszú ideje tartó csökkenés után következett be, és „a pedagógusok összlétszáma még mindig alacsonyabb, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt”.

A számok súlyos hiányt jeleznek: tíz év alatt mintegy 6500-zal lett kevesebb a tanárok száma, közülük az általános iskolákban dolgozók vesztették el a legtöbbet – több mint négyezret. Közben június végén már 2500 nyitott álláshirdetés szerepelt pedagógusi munkakörök betöltésére.

Az utánpótlás is problémás. A pedagógusképzésre felvett diákoknak mindössze 18,4 százaléka 18–19 éves, a legtöbben középkorúak. Ez azt jelzi, hogy nem a frissen érettségizettek érkeznek, hanem a már dolgozó tanárok képezik tovább magukat. Osztatlan képzésekre csak 2265 diákot vettek fel úgy, hogy öt év alatt 14 ezer pedagógus megy nyugdíjba.

A korösszetétel különösen aggasztó: az általános és középiskolai pedagógusok több mint fele 50 év feletti, a 30 év alattiak aránya mindössze 6,7 százalék. „A következő öt éven belül több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt”, miközben a pályakezdők száma a mostani tanév elején mindössze 2083 volt.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet a lapnak azt nyilatkozta: „nem látszik biztosítottnak az utánpótlás, ami biztos, az a pedagógusok átlagéletkorának emelkedése”. Hangsúlyozta, hogy a feladatok nem csökkennek a diákok számának változásával sem, hiszen „egy 20 fős és egy 30 fős osztályt is ugyanúgy tanítani kell”.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.