A miniszterjelölti meghallgatásán Lannert Judit átfogó reformterveket ismertetett: átvilágítják a közoktatási rendszert és a KRÉTA-t, felülvizsgálják a tankerületek működését, valamint már az idei tanévkezdésre érezhető változásokat szeretnének elérni.
Lannert Judit a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a közoktatási rendszer teljes körű átvilágítását tervezik. Az ennek során feltárt adatokra épülő elemzéseket nyilvánosságra fogják hozni, hogy a jövőbeni döntések átlátható, szakmai alapokon szülessenek meg.
Ennek részeként egy egységes értékelési szempontrendszert is kidolgoznak, amely a rendelkezésre álló köznevelési adatok alapján valamennyi általános iskola helyzetét vizsgálja. A cél az, hogy pontosan azonosíthatók legyenek azok az intézmények, ahol azonnali beavatkozásra van szükség.
A miniszterjelölt szerint új konzultációs és szakmai egyeztetési fórumokat kell létrehozni, egyértelmű működési protokollokkal. Hangsúlyozta: a Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lesz kötelező, emellett helyreállítják a szakszervezeti jogosítványokat és a sztrájkjog feltételeit is.
A polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusokat rehabilitálják.
A tanárok munkaterheinek csökkentése érdekében mérsékelik a kötelező helyettesítési órák számát, és felülvizsgálják a kötelező óraszámot, valamint a kötött munkaidő rendszerét is. Átalakítják a teljesítményértékelést, továbbá visszaállítják a kompetenciamérés korábbi rendszerét, amikor a 6., 8. és 10. évfolyamon három területen mérték a diákok készségeit.
Lannert Judit szerint felülvizsgálják a Klebelsberg Központ központi irányító szerepét, valamint a tankerületi központok működését is. A tankerületek és az intézményvezetők munkáját szintén áttekintik.
A KRÉTA rendszert és a hozzá kapcsolódó szerződéseket is átvilágítják. Emellett csökkentik az iskolák adminisztratív terheit: megszüntetik a párhuzamos adatszolgáltatásokat, összekapcsolják az adatbázisokat, és egyszerűbb, egységesebb rendszert hoznak létre.
A pedagógus-továbbképzési rendszert átalakítását is ígéri. Megszüntetik az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, valamint visszaállítják a továbbképzési programok indításának szabadságát.
A taneszközök szabadabb választhatósága érdekében hatályon kívül helyezik azt a szabályt is, amely jelenleg tantárgyanként legfeljebb két tankönyv kiválasztását engedi.
A NOK-os dolgozók béremelésének lehetőségét szintén megvizsgálják, a költségvetési helyzet függvényében.
Lannert Judit szerint már egy-két héten belül szeretnének társadalmi párbeszédet indítani arról, mit jelent ma a tanulás, és mi az oktatás valódi célja. Azt szeretnék, hogy már szeptembertől érezhető változások induljanak el a közoktatási rendszerben.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
