A miniszterjelölti meghallgatásán Lannert Judit átfogó reformterveket ismertetett: átvilágítják a közoktatási rendszert és a KRÉTA-t, felülvizsgálják a tankerületek működését, valamint már az idei tanévkezdésre érezhető változásokat szeretnének elérni.
Lannert Judit a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a közoktatási rendszer teljes körű átvilágítását tervezik. Az ennek során feltárt adatokra épülő elemzéseket nyilvánosságra fogják hozni, hogy a jövőbeni döntések átlátható, szakmai alapokon szülessenek meg.
Ennek részeként egy egységes értékelési szempontrendszert is kidolgoznak, amely a rendelkezésre álló köznevelési adatok alapján valamennyi általános iskola helyzetét vizsgálja. A cél az, hogy pontosan azonosíthatók legyenek azok az intézmények, ahol azonnali beavatkozásra van szükség.
A miniszterjelölt szerint új konzultációs és szakmai egyeztetési fórumokat kell létrehozni, egyértelmű működési protokollokkal. Hangsúlyozta: a Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lesz kötelező, emellett helyreállítják a szakszervezeti jogosítványokat és a sztrájkjog feltételeit is.
A polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusokat rehabilitálják.
A tanárok munkaterheinek csökkentése érdekében mérsékelik a kötelező helyettesítési órák számát, és felülvizsgálják a kötelező óraszámot, valamint a kötött munkaidő rendszerét is. Átalakítják a teljesítményértékelést, továbbá visszaállítják a kompetenciamérés korábbi rendszerét, amikor a 6., 8. és 10. évfolyamon három területen mérték a diákok készségeit.
Lannert Judit szerint felülvizsgálják a Klebelsberg Központ központi irányító szerepét, valamint a tankerületi központok működését is. A tankerületek és az intézményvezetők munkáját szintén áttekintik.
A KRÉTA rendszert és a hozzá kapcsolódó szerződéseket is átvilágítják. Emellett csökkentik az iskolák adminisztratív terheit: megszüntetik a párhuzamos adatszolgáltatásokat, összekapcsolják az adatbázisokat, és egyszerűbb, egységesebb rendszert hoznak létre.
A pedagógus-továbbképzési rendszert átalakítását is ígéri. Megszüntetik az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, valamint visszaállítják a továbbképzési programok indításának szabadságát.
A taneszközök szabadabb választhatósága érdekében hatályon kívül helyezik azt a szabályt is, amely jelenleg tantárgyanként legfeljebb két tankönyv kiválasztását engedi.
A NOK-os dolgozók béremelésének lehetőségét szintén megvizsgálják, a költségvetési helyzet függvényében.
Lannert Judit szerint már egy-két héten belül szeretnének társadalmi párbeszédet indítani arról, mit jelent ma a tanulás, és mi az oktatás valódi célja. Azt szeretnék, hogy már szeptembertől érezhető változások induljanak el a közoktatási rendszerben.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
