A miniszterjelölti meghallgatásán Lannert Judit átfogó reformterveket ismertetett: átvilágítják a közoktatási rendszert és a KRÉTA-t, felülvizsgálják a tankerületek működését, valamint már az idei tanévkezdésre érezhető változásokat szeretnének elérni.
Lannert Judit a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a közoktatási rendszer teljes körű átvilágítását tervezik. Az ennek során feltárt adatokra épülő elemzéseket nyilvánosságra fogják hozni, hogy a jövőbeni döntések átlátható, szakmai alapokon szülessenek meg.
Ennek részeként egy egységes értékelési szempontrendszert is kidolgoznak, amely a rendelkezésre álló köznevelési adatok alapján valamennyi általános iskola helyzetét vizsgálja. A cél az, hogy pontosan azonosíthatók legyenek azok az intézmények, ahol azonnali beavatkozásra van szükség.
A miniszterjelölt szerint új konzultációs és szakmai egyeztetési fórumokat kell létrehozni, egyértelmű működési protokollokkal. Hangsúlyozta: a Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lesz kötelező, emellett helyreállítják a szakszervezeti jogosítványokat és a sztrájkjog feltételeit is.
A polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusokat rehabilitálják.
A tanárok munkaterheinek csökkentése érdekében mérsékelik a kötelező helyettesítési órák számát, és felülvizsgálják a kötelező óraszámot, valamint a kötött munkaidő rendszerét is. Átalakítják a teljesítményértékelést, továbbá visszaállítják a kompetenciamérés korábbi rendszerét, amikor a 6., 8. és 10. évfolyamon három területen mérték a diákok készségeit.
Lannert Judit szerint felülvizsgálják a Klebelsberg Központ központi irányító szerepét, valamint a tankerületi központok működését is. A tankerületek és az intézményvezetők munkáját szintén áttekintik.
A KRÉTA rendszert és a hozzá kapcsolódó szerződéseket is átvilágítják. Emellett csökkentik az iskolák adminisztratív terheit: megszüntetik a párhuzamos adatszolgáltatásokat, összekapcsolják az adatbázisokat, és egyszerűbb, egységesebb rendszert hoznak létre.
A pedagógus-továbbképzési rendszert átalakítását is ígéri. Megszüntetik az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, valamint visszaállítják a továbbképzési programok indításának szabadságát.
A taneszközök szabadabb választhatósága érdekében hatályon kívül helyezik azt a szabályt is, amely jelenleg tantárgyanként legfeljebb két tankönyv kiválasztását engedi.
A NOK-os dolgozók béremelésének lehetőségét szintén megvizsgálják, a költségvetési helyzet függvényében.
Lannert Judit szerint már egy-két héten belül szeretnének társadalmi párbeszédet indítani arról, mit jelent ma a tanulás, és mi az oktatás valódi célja. Azt szeretnék, hogy már szeptembertől érezhető változások induljanak el a közoktatási rendszerben.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
