A miniszterjelölti meghallgatásán Lannert Judit átfogó reformterveket ismertetett: átvilágítják a közoktatási rendszert és a KRÉTA-t, felülvizsgálják a tankerületek működését, valamint már az idei tanévkezdésre érezhető változásokat szeretnének elérni.
Lannert Judit a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a közoktatási rendszer teljes körű átvilágítását tervezik. Az ennek során feltárt adatokra épülő elemzéseket nyilvánosságra fogják hozni, hogy a jövőbeni döntések átlátható, szakmai alapokon szülessenek meg.
Ennek részeként egy egységes értékelési szempontrendszert is kidolgoznak, amely a rendelkezésre álló köznevelési adatok alapján valamennyi általános iskola helyzetét vizsgálja. A cél az, hogy pontosan azonosíthatók legyenek azok az intézmények, ahol azonnali beavatkozásra van szükség.
A miniszterjelölt szerint új konzultációs és szakmai egyeztetési fórumokat kell létrehozni, egyértelmű működési protokollokkal. Hangsúlyozta: a Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lesz kötelező, emellett helyreállítják a szakszervezeti jogosítványokat és a sztrájkjog feltételeit is.
A polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusokat rehabilitálják.
A tanárok munkaterheinek csökkentése érdekében mérsékelik a kötelező helyettesítési órák számát, és felülvizsgálják a kötelező óraszámot, valamint a kötött munkaidő rendszerét is. Átalakítják a teljesítményértékelést, továbbá visszaállítják a kompetenciamérés korábbi rendszerét, amikor a 6., 8. és 10. évfolyamon három területen mérték a diákok készségeit.
Lannert Judit szerint felülvizsgálják a Klebelsberg Központ központi irányító szerepét, valamint a tankerületi központok működését is. A tankerületek és az intézményvezetők munkáját szintén áttekintik.
A KRÉTA rendszert és a hozzá kapcsolódó szerződéseket is átvilágítják. Emellett csökkentik az iskolák adminisztratív terheit: megszüntetik a párhuzamos adatszolgáltatásokat, összekapcsolják az adatbázisokat, és egyszerűbb, egységesebb rendszert hoznak létre.
A pedagógus-továbbképzési rendszert átalakítását is ígéri. Megszüntetik az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, valamint visszaállítják a továbbképzési programok indításának szabadságát.
A taneszközök szabadabb választhatósága érdekében hatályon kívül helyezik azt a szabályt is, amely jelenleg tantárgyanként legfeljebb két tankönyv kiválasztását engedi.
A NOK-os dolgozók béremelésének lehetőségét szintén megvizsgálják, a költségvetési helyzet függvényében.
Lannert Judit szerint már egy-két héten belül szeretnének társadalmi párbeszédet indítani arról, mit jelent ma a tanulás, és mi az oktatás valódi célja. Azt szeretnék, hogy már szeptembertől érezhető változások induljanak el a közoktatási rendszerben.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
