A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
Megvizsgáljuk a NOKS, a nem oktatási dolgozók, a pedagógiai asszisztensek és a gyermekvédelmi dolgozók béremelési lehetőségeit a költségvetési helyzet függvényében
– mondta a gyermek- és oktatásügyi miniszter a meghallgatásán.
A NOKS-os dolgozók bérezése az elmúlt hónapokban többször is napirendre került. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) idén tavasszal több alkalommal tárgyalt a kormánnyal a bérrendezésről, miután szerintük sok nevelést-oktatást segítő dolgozó továbbra is a garantált bérminimum környékén keres. Az érdekképviselet azt szerette volna elérni, hogy a diplomás, nem pedagógus munkakörben dolgozók bére érje el a Pedagógus I. kategória alsó határát, a többi munkakörben pedig akár 40 százalékos emelés valósuljon meg.
Korábban arról is írtunk, hogy az eredménytelen tárgyalások után figyelmeztető sztrájk és több demonstráció is szerveződött a NOKS-os dolgozók béremeléséért. A szakszervezetek szerint több tízezer dolgozó tartja működésben az iskolákat nap mint nap, miközben sokan közülük továbbra is méltatlan fizetésből élnek.
Korábban egy NOKS-os dolgozó az Eduline-nak arról írt, hogy idén nettó havi 18 ezer forinttal emelkedett a fizetése, miközben több száz gyerek adminisztrációjáért és mindennapi támogatásáért felelnek az intézményekben.
Fekete szív a kézre rajzolva, a ruhán, a betegszoba ablakán és az ovis csoportszoba mellett – egyre többen hívják fel a figyelmet a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók alacsony fizetésére.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
