A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
2022 februárjában a pedagógusok sztrájkjogát korlátozta a kormány, melynek hatására több általános-és középiskolában a pedagógusok polgári engedetlenségi akcióba kezdtek, vagyis nem vették fel a munkát.
A 2016-os „tanárlázadást” elindító nyílt levélről híressé vált miskolci iskolában, a Herman Ottó Gimnáziumban harmincöt pedagógus tagadta meg a munkát 2022 februárjában. Akkor az Eduline-hoz eljuttatott nyilatkozatukban azt írták, hogy „a korszerűtlen, túlzsúfolt, azóta több tantárgyból további lexikális ismerettel felduzzasztott tananyagra, ami gyermekeinket értelmetlenül túlterheli, ugyanakkor munkaerőpiaci esélyeiket rontja”.
A polgári engedetlenséghez több budapesti elitgimnázium is csatlakozott, amit kirúgási hullám követett. Többek között Molnár Barbarát, Ocskó Emesét, Palya Tamást, Sallai Katalint és Törley Katalint, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusait Barosi Beatrix a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022. szeptemberében kirúgta. Ezt követően a pedagógusok munkaügyi pert indítottak.
2023 júliusának elején Parlamentben az ellenzéki módosító javaslatok leszavazása után a szakma, az ellenzék, az érintett pedagógusok, diákok tiltakozása, és a több ezres utcai tüntetések ellenére az Országgyűlésben a kormánypárti többség megszavazta a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. Novák Katalin, akkori köztársasági elnök pedig két nappal később már alá is írta az elfogadott jogszabályt.
A pedagógusoknak szeptember végéig kellett nyilatkozniuk az új státusz elfogadásáról. Ekkor beszélgettünk egy szigetszentmiklósi magyar-angol szakos pedagógussal, aki 2010 óta tanított, mégis úgy döntött, hogy otthagyja hivatását.
"Teljes képtelenségnek tűnik, hogy nem vagyok többé tanár. Fejben még nem tudtam elfogadni, hogy ennek vége van. A hivatás az olyan dolog, mint az ember életében a nagy szerelem: el lehet engedni, de mindig sóvárogni fogunk utána, ami hosszú távon nem egészséges” – mondta a döntéséről. De távozó tanár lett Balatoni József "Jocó bácsi" is.
2024. január 1-jével életbe lépett a státusztörvény, megváltozott a pedagógusok jogviszonya, ők azóta közalkalmazottak helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban végzik a munkájukat.
Ezzel párhuzamosan viszont megemelték a pedagógusok fizetését. 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal nőtt a pedagógus-átlagbér. A pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedett, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek.
A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjait Pintér Sándor rendelete alapján 2024 áprilisban hozta nyilvánosságra a szempontjait az Oktatási Hivatal. Az értékelésnek vannak szubjektív és kézzel foghatóbb elemei is.
A teljesítményt egyrészt személyre szabott éves célok alapján kell minősíteni. Emellett lesznek egységes értékelési szempontok is. Összesen 100 pontot gyűjthet össze így egy pedagógus, de a pontozás eltér aszerint, hogy valaki vezetői megbízásban van-e vagy sem. A dolgozók eredménye a fejlesztendő és a kiemelkedő skáláján mozog: az lehet kiemelkedő teljesítményű, akinek a pontszáma az elérhető pontszám legalább 80 százaléka, átlagos teljesítményű az, akinek pontszáma ennél kisebb, de az elérhető pontszám legalább 50 százaléka, és fejlesztendő teljesítményszintű az, akinek eredménye az elérhető pontszám 50 százaléka alatti.
Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.
Ami korábban néhány tízezer forint ki nem fizettet túlórapénz volt, az most már milliós nagyságrendű is lehet, ha pert nyernek. A túlórapénzükért folyamodó tanárok egy része már nincs is a pályán, megint mások pedig peren kívül egyeztek meg a tankerületekkel, mivel a perköltség magasabb lett volna, mint a kifizetetlen túlóradíj.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
