A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
2022 februárjában a pedagógusok sztrájkjogát korlátozta a kormány, melynek hatására több általános-és középiskolában a pedagógusok polgári engedetlenségi akcióba kezdtek, vagyis nem vették fel a munkát.
A 2016-os „tanárlázadást” elindító nyílt levélről híressé vált miskolci iskolában, a Herman Ottó Gimnáziumban harmincöt pedagógus tagadta meg a munkát 2022 februárjában. Akkor az Eduline-hoz eljuttatott nyilatkozatukban azt írták, hogy „a korszerűtlen, túlzsúfolt, azóta több tantárgyból további lexikális ismerettel felduzzasztott tananyagra, ami gyermekeinket értelmetlenül túlterheli, ugyanakkor munkaerőpiaci esélyeiket rontja”.
A polgári engedetlenséghez több budapesti elitgimnázium is csatlakozott, amit kirúgási hullám követett. Többek között Molnár Barbarát, Ocskó Emesét, Palya Tamást, Sallai Katalint és Törley Katalint, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusait Barosi Beatrix a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022. szeptemberében kirúgta. Ezt követően a pedagógusok munkaügyi pert indítottak.
2023 júliusának elején Parlamentben az ellenzéki módosító javaslatok leszavazása után a szakma, az ellenzék, az érintett pedagógusok, diákok tiltakozása, és a több ezres utcai tüntetések ellenére az Országgyűlésben a kormánypárti többség megszavazta a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. Novák Katalin, akkori köztársasági elnök pedig két nappal később már alá is írta az elfogadott jogszabályt.
A pedagógusoknak szeptember végéig kellett nyilatkozniuk az új státusz elfogadásáról. Ekkor beszélgettünk egy szigetszentmiklósi magyar-angol szakos pedagógussal, aki 2010 óta tanított, mégis úgy döntött, hogy otthagyja hivatását.
"Teljes képtelenségnek tűnik, hogy nem vagyok többé tanár. Fejben még nem tudtam elfogadni, hogy ennek vége van. A hivatás az olyan dolog, mint az ember életében a nagy szerelem: el lehet engedni, de mindig sóvárogni fogunk utána, ami hosszú távon nem egészséges” – mondta a döntéséről. De távozó tanár lett Balatoni József "Jocó bácsi" is.
2024. január 1-jével életbe lépett a státusztörvény, megváltozott a pedagógusok jogviszonya, ők azóta közalkalmazottak helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban végzik a munkájukat.
Ezzel párhuzamosan viszont megemelték a pedagógusok fizetését. 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal nőtt a pedagógus-átlagbér. A pályakezdő gyakornokok fizetése pedig a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített illetményhez képest 528 800 Ft-ra emelkedett, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek.
A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjait Pintér Sándor rendelete alapján 2024 áprilisban hozta nyilvánosságra a szempontjait az Oktatási Hivatal. Az értékelésnek vannak szubjektív és kézzel foghatóbb elemei is.
A teljesítményt egyrészt személyre szabott éves célok alapján kell minősíteni. Emellett lesznek egységes értékelési szempontok is. Összesen 100 pontot gyűjthet össze így egy pedagógus, de a pontozás eltér aszerint, hogy valaki vezetői megbízásban van-e vagy sem. A dolgozók eredménye a fejlesztendő és a kiemelkedő skáláján mozog: az lehet kiemelkedő teljesítményű, akinek a pontszáma az elérhető pontszám legalább 80 százaléka, átlagos teljesítményű az, akinek pontszáma ennél kisebb, de az elérhető pontszám legalább 50 százaléka, és fejlesztendő teljesítményszintű az, akinek eredménye az elérhető pontszám 50 százaléka alatti.
Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.
Ami korábban néhány tízezer forint ki nem fizettet túlórapénz volt, az most már milliós nagyságrendű is lehet, ha pert nyernek. A túlórapénzükért folyamodó tanárok egy része már nincs is a pályán, megint mások pedig peren kívül egyeztek meg a tankerületekkel, mivel a perköltség magasabb lett volna, mint a kifizetetlen túlóradíj.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
Az oktatási miniszter a következő napokban jelenti be az államtitkárait.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
