Probléma merült fel a bíróságokon a pedagógusokat érintő ügyekben

Ha nem történik megoldás, a pedagógusokat ért bántalmazások az eddigieknél enyhébb elbírálás alá eshetnek a bíróságokon.

  • Eduline

Jogalkalmazási problémák merültek fel a bíróságokon a pedagógusokat érintő ügyekben, miután egy törvénymódosítás miatt a pedagógusokat és más iskolai alkalmazottakat már nem lehet közfeladatot ellátó személyeknek tekinteni – derült ki egy a Népszavához eljuttatott bírósági körlevélből.

A közfeladatot ellátó személyek különleges védelem alatt állnak, ezért az ellenük elkövetett bűncselekmények is komolyabb büntetést vonnak maguk után. Ha azonban a pedagógusok már nem tartoznak ebbe a körbe, akkor ezt a minősítő körülményt már nem lehet alkalmazni például a tanárok ellen elkövetett iskolai erőszakkal kapcsolatos esetekben.

A Népszavához eljutott bírósági levél szerint bár a Büntető törvénykönyv (Btk.) vonatkozó rendelkezésének jelenleg is hatályos szövege alapján a pedagógusok is közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek, a köznevelési törvény erre vonatkozó része idén január1-től már nem hatályos.

Ezt a változás egyébként a pedagógusok új életpályájáról szóló jogszabálya, a "státusztörvény" okozta. Abban azonban már nem szerepel olyan bekezdés, amely a pedagógusok közfeladati jogállásáról szólna.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lapnak elmondta, hogy bár felháborító az eset, bíznak abban, hogy nem szándékos kormányzati lépésről, hanem jogalkotói hibáról van szó, amit korrigálni fognak.

Frissítés 12.41

A sajtóhíreket a Belügyminisztérium cáfolta: " a pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak továbbra is közfeladatot ellátó személyek. Az ellenük elkövetett bűncselekmények - ha azoknak a közfeladat ellátásával való összefüggése megállapítható - megítélése során őket a Büntető Törvénykönyv közfeladatot ellátó személyként sorolja fel." - olvasható az MTI-nek küldött közleményben.

 

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.