Váratlanul hat évvel nőtt a munkaideje, jubileumi jutalom nélkül maradt egy kaposvári pedagógus
Az eset feltehetően nem egyedi, a háttérben a tavaly januári jogállásváltás és a státusztörvény áll.
A státusztörvény hatálybalépése miatt egyik napról a másikra lett meg egy pedagógusnak a 30 évnyi munkaviszonya, az iskola azonban nehezen értelmezhető indokkal tagadta meg a jubileumi jutalom kifizetését: szerintük a tanár „átugrotta” a jogosultság megszerzésének pontos naptári időpontját. Az ügy végül bíróság elé került.
A 444.hu A TASZ jelenti nevű blogján jelent meg Réka története, egy több mint három évtizede pályán lévő pedagógusé, ami jól mutatja, milyen ellentmondásos helyzeteket teremtett a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, közismert nevén a státusztörvény. A jogszabály 2024-es hatálybalépése sok tanár számára kedvező változást hozott: már nemcsak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött éveket, hanem a teljes munkaviszonyt is figyelembe veszik a jubileumi jutalom számításánál.
Réka 2023 végén még 29 év és 2 hónap beszámítható szolgálati időnél tartott. 2024. január 1-jén azonban – az új szabályozás miatt – hirtelen 30 év és 2 hónap jogosító idővel rendelkezett. Iskolája értesítette is arról, hogy jogosulttá vált a harmincéves jubileumi jutalomra.
A tankerület azonban másként látta a helyzetet. Arra hivatkozva tagadták meg a kifizetést, hogy Réka „átugrotta” a 30 éves határt, vagyis szerintük nincs olyan konkrét időpont, amikor pontosan betöltötte volna a 30 évet. Emiatt úgy vélték, nem jár neki a háromhavi illetménynek megfelelő összeg. A pedagógust azzal „vigasztalták”, hogy majd közel tíz év múlva, a 40 éves jubileumnál jogosult lehet jutalomra.
Réka a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével bírósághoz fordult. Az ügyben eljáró Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú döntésében egyértelműen a pedagógusnak adott igazat.
A bíróság kimondta: a tankerület jogértelmezése nemcsak a józan ésszel ellentétes, hanem sérti az egyenlő bánásmód követelményét is. Réka nem „átugrotta” a jogosultságot, hanem éppen a törvény hatálybalépésének pillanatában szerezte meg azt.
A döntés szerint az az értelmezés, amely megfosztja a pedagógusokat a jubileumi jutalomtól pusztán azért, mert egy kedvezőbb szabályozás lépett életbe, szembemegy a jogszabály céljával is – ami éppen a tanárok munkájának anyagi és erkölcsi elismerése lenne.
A bíróság ezért kötelezte a tankerületet, hogy fizesse ki Rékának a jubileumi jutalmat, a 2024. január 1-je óta járó késedelmi kamattal együtt.
A TASZ szerint Réka esete korántsem egyedi. Elképzelhető, hogy pedagógusok százaitól vonták meg hasonló indoklással a nekik járó juttatást.
A szervezet ezért mintabeadványt készített, amely segítséget nyújthat azoknak, akik hasonló helyzetbe kerültek, és bírósághoz fordulnának. A mintabeadvány itt elérhető.
Az eset feltehetően nem egyedi, a háttérben a tavaly januári jogállásváltás és a státusztörvény áll.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Calum Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója arról beszélt, hogy az ideológiai hálózaton belül sokan fontolgatják a távozást, vagy már el is hagyták az országot.
Fontos kérdésre válaszolunk a pótfelvételivel kapcsolatban.
A ponthatárok miatt így is lesz miért izgulni, a belépés miatt már ne kelljen. Ha a budapesti Pont Ott Partin várnátok az eredményeket, mutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók.
Teljes a csütörtöki budapesti ponthatárváró buli lineup-ja.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
92 ország 364 középiskolása mérettette meg magát.