Az eset feltehetően nem egyedi, a háttérben a tavaly januári jogállásváltás és a státusztörvény áll.
Egyik napról a másikra 29-ről 35 évre nőtt a munkaviszonya egy kaposvári pedagógusnak, aki emiatt elesett a jubileumi háromhavi jutalmától - számolt be a pedagógus történetéről a Telex.
A hirtelen kapott extra hat év úgy lehetséges, hogy a 2024-ben életbe lépett státusztörvény és jogviszony szerint már máshogy számítják a pedagógusok szolgálati idejét, mint korábban. A cikkben szereplő pedagógus, Gábor ugyanis 2010 és 2015 között egy alapítványi iskolában dolgozott, amit a státusztörvény előtt nem számítottak bele a szolgálati idejébe, 2024. január 1-től azonban igen.
Így bár Gábor 2019-ben kapott 25. évi jubileumi jutalmat - ez plusz kéthavi fizetést jelentett - az új, jelenleg érvényes törvény miatt úgy tűnik, a fenntartó egyszerűen átugrotta az esetében a 30. évi jubileumi jutalom kifizetését. Indoklásként Gábor azt kapta; az időközben megváltozott törvényi környezet miatt nem jogosult az összegre.
Az eset nem egyedi, több száz pedagógus szembesült hasonlóval a státusztörvény életbe lépése óta.
| Írjon nekünk |
| Járt volna, de nem kapott jubileumi jutalmat? Írjon nekünk e-mailt az [email protected]-ra. |
Az ügyben Gábor felkereste az illetékes tankerületet, az oktatási államtitkár irodáját és Gelencsér Attila parlamenti képviselőt, aki válaszában azt írta; "a Púétv. 160. § (8) bekezdésének átmeneti szabálya arról rendelkezik, hogy a köznevelésben foglalkoztatottnak akkor jár a jutalom, ha arra 2024. január 1-jét követően szerzi meg a jogosultságot a köznevelési foglalkoztatotti jutalom valamely fokozatára jogosító idő szerint és előírja, hogy az általa megszerzett fokozatnál alacsonyabb fokozathoz kapcsolódó köznevelési foglalkoztatotti jutalomra emellett nem jogosult”.
A Köznevelési Helyettes Államtitkárság a történtekkel kapcsolatban azt írta; az új számítási módszerrel hirtelen megnő a jubileumba számító munkaviszony ideje, és így előfordulhat, hogy a pedagógusok egy fokozatot „átugranak”. A jutalmazási rendszeren nem terveznek változtatni.
„Rém igazságtalannak tartom azt, ami velem történt: egyes kollégáimat közelebb hoz a nevezett jutalomhoz, másokat, például engem, megfoszt ettől. Kaotikus, véleményem szerint részben a törvényalkotó alapvető szándékával ellentétes hatású, előkészítetlen törvényi tartalomról van szó" - nyilatkozta a Telexnek Gábor, aki így legközelebb csak 2029-ben számíthat jubileumi jutalomra. Ekkor lesz meg a 40 éves szolgálati ideje.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
