Tanárhiány, öregedő pedagógusok és egyre több diák, aki végzettség nélkül hagyja el az iskolát – nagyon nehéz helyzetben van a magyar oktatási rendszer a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése szerint. Összegyűjtöttük a legfontosabb megállapításait, miért nem könnyű most magyar gyereknek lenni.
Tanulás kánikulában
A 2023/2024-es tanév egy héttel tovább tart, holott a szakmai szervezetek felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a június végi hőségben a diákok többségében olyan termekben tanulnak, ahol nincsen légkondicionáló, emiatt nem tudnak megfelelően koncentrálni.
Arról nem is beszélve, hogy idén a köznevelési törvénybe egy olyan kiegészítés is belekerült, hogy a tanévet valamilyen előre nem látható okból a köznevelési miniszter július 15-ig meghosszabbíthatja, amit csak április 30-ig kell bejelenteni. Ezzel az aprónak tűnő módosítással pedig a jelentés szerint a gyerekek pihenéshez, szabadidőhöz való joga sérül.
Megváltozott az érettségi
A Hintalovon-jelentés a megváltozott érettségivel is foglalkozik, hiszen 2024-től kezdve a diákok az új, 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján vizsgáznak. Külön kiemelik a magyarérettségit, amely a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb lexikális tudást kér számon. Ennek többek között az az oka, hogy a magyarérettségi első részéből kikerült a gyakorlati szövegalkotás, és a szövegértési-nyelvtani feladatsort egy irodalmi műveltségi teszt követett.
A második részben pedig, míg korábban egy mű értelmezése és egy összehasonlító műelemzés közül lehetett választani, addig idén a műértelmezés mellé egy általános témakifejtő esszé került. Ezt a szaktanárok korábban "veszélyes" feladattípusnak minősítettek azzal érvelve, hogy nagyon könnyű benne általánosságokat írni úgy, hogy annak a végén nem túl sok köze lesz az irodalomhoz.
Hogy a magyarérettségi mennyivel volt nehezebb, mint a tavalyi, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Változik a pontszámítás is
A gyermekjogi jelentés kitér arra is, hogy ebben az évben változik a felsőoktatási pontszámítás is, többek között eltörölték a minimumponthatárt.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Az egyetemek, főiskolák maguk dönthetik el, hogy
Emiatt egyetemenként eltérhet, hogy hány pont jár például a középfokú nyelvvizsgára, az emelt szintű érettségire vagy tanulmányi versenyre. Mi is beszámoltunk arról, hogy van olyan felsőoktatási intézmény, ahol pont jár a Matthias Corvinus Collegium középiskolás programjának elvégzéséért, az e-sportért, a helyi középiskolai érettségijéért vagy akár egy családtag diplomájáért is.
Tanárhiány és idősödő pedagógustársadalom
A jelentés a státusztörvénnyel is foglalkozik, amit sok vita és megmozdulás előzött meg. Sok pedagógus nem írta alá az új munkaszerződését és elhagyta a pályát.
2023 január és szeptember között 4314 tanár mondott fel a tankerületi központok által fenntartott iskolákban, mely az 5%-ukat teszi ki, ugyanakkor a tanévkezdéskor több, mint 5000 új tanár kezdte meg a munkát
- olvasható a jelentésben.
Felhívják arra is figyelmet, hogy ezek az adatok egy pillanatnyi állapotot mutatnak, a tanárhiány és az idősödő pedagógustársadalom azonban egy hosszú távú probléma.
Magyarországon a legnehezebb matematika- és természettudományos, illetve idegen nyelv szakos tanárt találni, de sok pedagógus hiányzik a szakképzésből és a hátrányos helyzetű településekről is.
A helyzetet pedig csak tovább árnyalja, hogy a KSH adatai szerint 2022/2023-as tanévben főállásban, általános iskolában tanító pedagógusok 65%-a 45 éves és vagy ennél idősebb volt. A 25-34 évesek aránya 10%-kal lett kevesebb.
Egyre több a korai iskolaelhagyó
A jelentés kitér arra is, hogy ezzel párhuzamosan a korai iskolaelhagyók száma folyamatosan nő. Magyarország az uniós tagállamok közül a 3. legrosszabb helyen áll. Mindezt úgy, hogy 2010-ben a korai iskolaelhagyók aránya még 10,8% volt, 2021-ben 12,1%, 2022-ben pedig tovább emelkedett 12,4%- ra. Ehhez képest az EU-ban ez az arány egyre kisebb, 2022-ben már csak 9,9 százalék volt.
| Kik a korai iskolaelhagyók? |
|
A jelentés egy 2023-as tanulmányt is megemlít, amely szerint a jelenség hátterében a tankötelezettség 16 évre való csökkentése áll, arról nem is beszélve, hogy azok a 16-18 évesek, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolapadot, nem tudnak a munkaerőpiacra sem beilleszkedni.
Egyre nagyobb a különbség a szegény és gazdag gyerek között
A vizsgált időszakban erősödtek a gyerekek kompetenciaméréseken nyújtott eredményei közötti különbségek a társadalmi helyzet szerint.
- írják a jelentésben, majd hozzáteszik, hogy a szegregált iskolákban tanulók kisebb eséllyel szereznek középfokú végzettséget, vagyis érettségit, és tanulnak tovább a felsőoktatásban. Az eredmények pedig megerősítik, hogy az oktatás alacsonyabb színvonala miatt a szegregált iskolákban tanulók ténylegesen hátrányba kerülnek.
Ráadásul még azoknak a gyerekeknek sem könnyű jó iskolába bekerülnie, akiknek az édesanyja diplomás. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
