Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményében fejezte ki véleményét az egyes egyetemek által kiszabott intézményi pontokkal kapcsolatban.
„Az idei felvételi során több esetben is megjelentek olyan többletpontok, melyek a hallgatók teljesítménye helyett pl. fizetős képzésen való részvételét, vagy szülei korábbi egyetemi jogviszonyát jutalmazzák”
- olvasható a HÖOK február 28-án kiadott közleményében, amelyre az rtl.hu figyelt fel.
A megváltozott felvételi pontszámítás miatt 2024-től az egyetemek saját maguk dönthetik el, hogy mire adnak többletpontokat. Ennek kapcsán már mi is beszámoltunk több érdekes lehetőségről is, amivel a felvételiző pluszpontot szerezhet.
A HÖOK egyetért azzal, hogy a felvételizők teljesítményét ne csak a középiskolai eredmények alapján osztályozzák, azonban kiemelték, hogy a pontszámok mögött a fiatalok tehetségének és szorgalmának kell állnia.
Bár nem neveztek meg senkit, az rtl.hu kiemelte a Dunaújvárosi Egyetem honlapján megtalálható információt, miszerint a felvételizőnek 15 pluszpont jár azért, ha családtagja – nagyszülő, szülő, gyerek, testvér, valamint házastárs – az intézményben tanult.
A szervezet 6 pontban közölte állásfoglalását a többletpontokkal kapcsolatban, amelyben kijelentették:
„A HÖOK azzal a feltétellel támogatja a területi szempontokat figyelembe vevő, valamint az intézményi identitáshoz kötődő jogcímeket, amennyiben a különböző jogcímek összpontszáma nem éri el a sikeres emelt szintű érettségire, nyelvvizsgára, vagy tudományos, sport vagy művészeti versenyen elért helyezésre járó pontszámot.”
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.