Felvételi 2024: az Óbudai Egyetemen már e-Sport versenyért is kaphattok pluszpontot

Idén is szerezhettek többletpontokat a 2024-es felsőoktatási felvételin meghatározott sporteredmények alapján. Az Óbudai Egyetem új pontszámítási rendszerben már az e-Sport bajnokságokat is értékeli.

2024-től a felsőoktatási intézmények határozhatják meg, hogy milyen követelményekért, eredményekért járnak intézményi pontok, amiből a felvételizők maximum 100 pont szerezhetnek. Így a legtöbb felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan szakon is járnak pluszpontok a sportban elért kiemelkedő teljesítményekért.

Intézményi pontok számítása 2024

A 2024-es általános felvételi eljárásban, az általunk eddig egyedüliként ismert, Óbudai Egyetemen a „klasszikus” sportok mellett már az e-Sport bajnokságon történő részvételért is adnak pontot.

Az egyetem külön kiemeli a leírásában:

az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pont jár. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehet szerezni.

 

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.