Egy nemrég megjelent tanulmány többek között hely-és képzési típus szerint vizsgálta, hogy mekkora a pedagógushiány, és ez hogyan változott 2010 és 2020 között.
Varga Júlia, az ELKH Közgadaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának nemrég megjelent tanulmánya szerint 2010 és 2020 között:
emelkedett azoknak az intézményeknek az aránya, ahol legalább egy pedagógus állás betöltetlen maradt.Tehát valamilyen formában jelen volt a tanárhiány. 2019-ben Budapesten ez majdnem 40 százalék, a városokban valamivel több, mint 20 százalék volt. A szakképzésben pedig országosan átlagosan ez a szám megközelítette a 60 százalékot - írja a G7.
Megugrott a szakképesítés nélkül tanítók aránya
A területi különbségek sem elhanyagolhatóak. Országos szinten Nógrádban a legmagasabb a betöltetlen pedagógus-álláshelyek aránya az összes tanári álláshelyhez képest minden képzési típusban. A 2020-as adatok szerrint egyedül az óvodai nevelés tekintetében Veszprémben volt magasabb a hiány.
A tanulmány kitért arra is, hogy 2010 és 2020 között két-háromszorosára ugrott a szaktárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. Ebben az időszakban a fővárosi általános iskolákban a szakos tárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra emelkedett.
Tanárhiány: ezért nagyobb Budapesten és Pest megyében
Varga Júlia feltételezése szerint a tanárhiány hátterében feltehetően a tanárbérek gyors inflálódása, és a diplomásokat igénylő állások számának nővekedése állhat. Ezt alátamásztja az is, hogy a nemzetközi összehasonlítások szerint itthon a diplomás fizetésekhez képest jóval alacsonyabbak a tanárbérek.
„Ahol jobbak a munkaerőpiaci lehetőségek, ott nagyobb lehetősége van egy pedagógusnak, ha munkát akar váltani. Ezért Budapest és Pest megye sokkal érintettebb a pedagógushiányban. Itt azért látványosabb a probléma, mert van választási lehetősége a pedagógusoknak” – nyilatkozta korábban az Eduline-nak Lannert Judit oktatáskutató, majd hozzátette: ez nem csak a fővárosra igaz, minél nagyobb egy város, annál könnyebb váltani. De nem csak településméretek, hanem a régiók fejlettsége szerint is érezhető ez a különbség – ez lényegében leképezi a helyi GDP-t.
Mindeközben az, hogy bizonyos helyeken alig találni betöltetlen pedagógusállásokat, az messze nem azt jelenti, hogy ott minden rendben van. „Ha mondjuk Észak-Magyarországon nem nagyon látunk ilyen hirdetéseket, az abból is fakadhat, hogy nem lenne jelentkező, ezért reménytelen meghirdetni” – jegyezte meg Lannert, aki szerint itt azt kell figyelembe venni, hogy ezeken a területeken jelentősen a minőség rovására megy, hogy különösen magas a szakszerűtlen helyettesítések aránya, illetve a nyugdíjas pedagógusok újbóli foglalkoztatása.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
