A tankerületi központok nemcsak a végzősöket, hanem bármelyik - akár elsős - évfolyamon tanuló pedagógushallgatót is alkalmaznak, hogy enyhítsék a tanárhiányt.
A Népszava értesülései szerint van olyan intézmény, ahol az alsóbb éves egyetemista tanárjelöltek általában „egyszerűbb” feladatokat látnak el – például napköziztetnek vagy felügyelnek –, de van, amikor eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására osztják be őket. A végzősöket sok helyen már az előző tanévben is alkalmazták. A kormány törvénybe is foglalta, hogy az utolsó éves pedagógushallgatókat a szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként is alkalmazhassák a tankerületek. Ez a jogszabály azonban az alacsonyabb évfolyamokra járókra nem érvényes.
Van, amikor diploma sem kell a tanításhoz
Nem szabad elfelejteni, hogy a pedagógusképzés átalakult. Az egyéves szakmai gyakorlatot kettébontották. Ez azt jelenti, hogy az első félév kivételével a hallgatók minden évben résztvesznek valamilyen iskolai gyakorlaton. Ez lehet többek között óralátogatás vagy tanítás is, de ez utóbbi nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kívül az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) értelmében több helyen még pedagógusdiploma sem kell ahhoz, hogy valaki tanítson. Például testnevelésórát taníthat edző is. A természettudományos tantárgyak esetében pedig taníthat olyan is, akinek csak például biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, és vállalja, hogy 5 éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget is. A foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek.
Jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát
A Népszava érdeklődött a Klebelsberg Központnál (KK), phogy milyen jogszabályi alapja van annak, ha egyes intézményekben alsóbb éves, akár elsős pedagógushallgatókat alkalmaznak. A Klebersberg Központ azt választa, hogy a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek. A tankerületi központok mindent megtesznek a feladatok szakszerű és jogszerű ellátásért.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
A tragikus esemény megrázta az iskola közösségét, az érintett tanulók és pedagógusok számára az intézmény biztosítja a szükséges lelki támogatást és pszichológiai segítséget.
Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Azok a gyerekek, akik jogosultak lettek volna rá, de adminisztratív okokból kimaradtak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás első részéből, utólag megkapják az első 50 ezer forintot is. Az első pótlólagos utalások már elindultak.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
