Tanárhiány: alsóbb éves pedagógushallgatókat is alkalmaznak az iskolákban

A tankerületi központok nemcsak a végzősöket, hanem bármelyik - akár elsős - évfolyamon tanuló pedagógushallgatót is alkalmaznak, hogy enyhítsék a tanárhiányt.

A Népszava értesülései szerint van olyan intézmény, ahol az alsóbb éves egyetemista tanárjelöltek általában „egyszerűbb” feladatokat látnak el – például napköziztetnek vagy felügyelnek –, de van, amikor eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására osztják be őket. A végzősöket sok helyen már az előző tanévben is alkalmazták. A kormány törvénybe is foglalta, hogy az utolsó éves pedagógushallgatókat a szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként is alkalmazhassák a tankerületek. Ez a jogszabály azonban az alacsonyabb évfolyamokra járókra nem érvényes.

Van, amikor diploma sem kell a tanításhoz

Nem szabad elfelejteni, hogy a pedagógusképzés átalakult. Az egyéves szakmai gyakorlatot kettébontották. Ez azt jelenti, hogy az első félév kivételével a hallgatók minden évben résztvesznek valamilyen iskolai gyakorlaton. Ez lehet többek között óralátogatás vagy tanítás is, de ez utóbbi nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kívül az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) értelmében több helyen még pedagógusdiploma sem kell ahhoz, hogy valaki tanítson. Például testnevelésórát taníthat edző is. A természettudományos tantárgyak esetében pedig taníthat olyan is, akinek csak például biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, és vállalja, hogy 5 éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget is. A foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek.

Jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát

A Népszava érdeklődött a Klebelsberg Központnál (KK), phogy milyen jogszabályi alapja van annak, ha egyes intézményekben alsóbb éves, akár elsős pedagógushallgatókat alkalmaznak. A Klebersberg Központ azt választa, hogy a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek. A tankerületi központok mindent megtesznek a feladatok szakszerű és jogszerű ellátásért.

Zeller Judit a TASZ jogi szakértője az Eduline-nak korábban úgy fogalmazott, ha szakóraként tartanak nyilván egy órát, amit egy nem szakos tanár vagy egy képesítés nélküli oktató tart, az jogellenes. Csak azok tarthatnak szakos órákat, akiknek megvan a végzettségük.
Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.