Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mutatjuk, mit tehet a diák és a szülő, ha nem szaktanár tanítja a tantárgyat.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint van elég pedagógus, de azt még ő is elismerte, hogy vannak olyan tantárgyak, mint a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek, amelyek esetében nehéz szaktanárt találni.
Jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát
A Pedagógusok Szakszervezének (PSZ) adatai szerint minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus tanít, és minden harmadik általános iskolában nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanító pedagógus tartja az órát. Akad ugyanakkor olyan intézmény is, ahol nincsen felsőben magyar tanár, ezért alsós tanítók tanítanak a felsős osztályokban is.
De arra is akad példa, hogy nem tanító, hanem pedagógiai asszisztens van az alsó tagozaton. Egy Külső-Pesti Tankerületi Központ fenntartása alá tartozó iskola tanára szerint azért pótolják pedagógiai asszisztensekkel az állásokat, mivel nem sikerült mindegyiket betölteni. A pedagógus név nélkül azt is elárulta, hogy abban az intézményben, ahol ő is tanít, képzettség nélküli, vagy csak felsőoktatási tanulmányaikat éppen megkezdők is oktatnak az alsó tagozatos osztályokban. Ezt az állítást a tankerület vezetője később cáfolta.

Zeller Judit a TASZ jogi szakértője úgy fogalmazott, ha szakóraként tartanak nyilván egy órát, amit egy nem szakos tanár vagy egy képesítés nélküli oktató tart, az jogellenes. Csak azok tarthatnak szakos órákat, akiknek megvan a végzettségük.
„Jogszerűtlen, ha a gyerek nem kapja meg a megfelelő oktatást. De sajnos ez az egyik olyan terület, ahol nagyon nehéz bármit is számonkérni az államon. Ez azért is abszurd, mert az oktatásban való részvétel egy bizonyos életkorig kötelező. Magyarán szólva az állam kötelezi a szülőt, hogy iskolába járjon a gyerek, de nem biztosítja hozzá a megfelelő feltételeket” – mondta a jogi szakértő.
Mit tehetnek a diákok és a szülők, ha nem szaktanár tartja az órát?
Zeller Judit szerint, ha nem szaktanár tanítja a tárgyat, a szülők és a diákok első körben panaszt küldhetnek a fenntartó, vagyis a tankerület felé. Ezen kívül vannak olyan utak, amelyek az oktatási rendszeren kívül vannak, például fordulhatnak az ombudsmanhoz is panasszal. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy az ombudsman csak ajánlásokat fogalmazhat meg, és nem kötelezheti a tankerületet, hogy oldja meg a problémát.

Felmerülhet, hogy egy ilyen esetben a szülők és a diákok fordulhatnak-e a bírósághoz.
„Magyarországon alapvetően nincsen olyan bíráskodás, amely közvetlenül az Alaptörvény alapján történik. Kell keresni egy jogot egy alacsonyabb szintű jogszabályban, amire lehet hivatkozni.” – tette hozzá a jogi tanácsadó, majd megjegyezte, hogy a TASZ-nál két irányt látnak.
Az egyik egy mulasztási per, amely azt vizsgálja, hogy a tankerület mulasztott-e, hogy nem biztosítja a gyerekek számára a szaktanárt. A másik út pedig a polgári per, ahol a gyerek emberi méltósághoz, személyisége kibontakozásához való jogát peresítik. Ebben az esetben onnan lehet kiindulni, hogy sérül a diák joga, ha az állam nem biztosítja számára a megfelelő oktatást. Nyilván ezt tovább lehet fűzni; ha nincsen a tanulónak az alapoktatás biztosítva, akkor később például a pályaválasztásnál kevesebb lehetőség közül választhat, vagy emiatt bizonyíthatóan rosszabb lesz az érettségije. Különösen erős lehet a diák pozíciója egy ilyen ügyben, ha még tanköteles.
Tanárokat nem tud a bíróság teremteni
Zeller Judit kiemelte, a szervezethez több segélykérés is érkezett, ami azzal foglalkozik, hogy nem szakos tanár tanítja a szaktárgyat. Főleg azután emelkedett a jelzések száma, hogy tavaly ősszel több, javarészt fővárosi középiskolából küldtek el pedagógusokat.
A pereskedést nehezíti, hogy ebben a témában a személyiségi jogi sérelmeknek még nincs gyakorlata, ezért a végeredmény nagyban attól függ majd, hogy ez hogyan alakul. A jogi szakértő szerint felmerül a kérdés, hogy ha egy ilyen per végén pozitív döntés születik, akkor hogyan oldódna meg a probléma, mert tanárokat nem tud teremteni egyetlen bírósági ítélet sem.
Mindemellett hangsúlyozta, hogy a jogi utaknál fontosabb és sikeresebb lehet, ha a szülők aktívan összefognak és közösen jelzik a hiányosságokat. Ne nyugodjanak bele a helyzetbe, hogy a gyermekük nem kap megfelelő oktatást, helyette használják ki a rendelkezésre álló utakat, forduljanak a tankerülethez, vagy akár a nyilvánossághoz. A tanárhiány oka sokrétű, ezért a megoldása sem megy egyik napról a másikra. Az út a jó oktatáshoz annál hosszabb lesz, minél később kérjük számon az államon a kötelességeit.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.