Tanárhiány: nincsen magyar tanár, ezért alsós tanítók tartják az órákat felsőben

Van olyan iskola, ahol csaknem a tantestület fele hiányzik.

A szakszervezetekhez folyamatosan érkeznek a jelzések, hogyan próbálják megoldani az intézmények a tanárhiányt. Gulyás Gergely szerint van elég pedagógus. Igaz, azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, hogy vannak olyan tantárgyak, mint a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek, amelyek esetében nehéz szaktanárt találni.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy az ország minden részéről érkeznek visszajelzések az extrém szakemberhiányól. A PDSZ-hez nemrég egy olyan üzenet érkezett, ami szerint van olyan intézmény, ahol felsőben három fix kolléga maradt. Mivel az iskolában nincsen magyar tanár, ezért az összes felsős osztályban alsós pedagógusok tanítanak fel, akik közül ráadásul az egyik egy visszafoglalkoztatott nyugdíjas tanító.

 

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, matematika és fizika szakos tanárként nehezen tud elvonatkoztatni a számoktól. Szerinte az egyik fél abból indul ki, mi lenne az optimális. Míg a másik oldal pedig abból, hogy akár erős túlterheléssel is, de hogyan lehetne megoldani a feladat ellátását. Horváth hangsúlyozta, egyes településeken komolyan gondok lehetnek, de a szakszervezetek által sokat hangoztatott 16 ezres számot erős túlzásnak tartja.

Merucza Tibor Alex, az Adom Diákmozgalom kommunikációs elnöke nonszensznek tartja, hogy van elég pedagógus. Az nem megoldás, amikor testnevelő tanár tartja a történelem órát, vagy a diák várja, hogy valaki bejöjjön helyettesíteni, de végül az ajtón nem lép be senki. A kommunikációs elnök kitért arra is, ha valaki szétnéz az álláshirdetések között, láthatja van olyan iskola, ahol a tantestületnek közel a fele hiányzik.

Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy melyik megyékben és tankerületekben a legnagyobb a pedagógushiány.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.