A kutatók a 2018/2019-es tanév adataiból és a 2018-as PISA-felmérés szövegértés eredményeiből is dolgoztak. Ez utóbbi tekintetében elég rosszul állnak a 15 évesek, egyre nagyobb részük gyakorlatilag funkcionális analfabéta, és egyre kevesebben képesek értelmezni egy bonyolultabb szöveget.

Érdemes megjegyezni, hogy a 2022-es PISA-eredmények sem lettek jobbak szövegértésből. A 15 évesek mintegy 26 százaléka nem képes az értő olvasásra. A diákok csupán 5 százaléka érte el a legmagasabb szintet (az OECD-átlag 7 százalék). Ők azok, akik már megértenek egy hosszú, elvont vagy intuitív fogalmakat is tartalmazó szöveget is, és képesek különbséget tenni a tények és a vélemények között az információ tartalmára vagy forrására vonatkozó implicit jelzések alapján. (A 2022-es PISA-felmérés eredményeivel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)

A helyzet a felnőttek körében sem túl jó. A magyar 15 és 65 év közöttiek csupán 6,6 százaléka éri el szövegértésből a legmagasabb szintet, míg a munkavállaláshoz és a továbbtanuláshoz szükséges alapszintet a magyar felnőttek közel ötöde nem üti meg. Ehhez képest

„egy jó iskolarendszerben azonban a gyerekek 90 százaléka el tudja érni legalább az alapszintet, míg 10-15 százalékuk képes lesz a legbonyolultabb szövegértési feladatok megoldására is.”

-  olvasható a tanulmányban.

A kutatók az elemzés során a jó iskolák közé sorolták azokat az intézményeket, ahol a diákok többsége nagy eséllyel megtanul rendesen olvasni és számolni. Ez azért is fontos, mert a gyerekek teljesítményét nemcsak a pedagógusok minősége, hanem a(z otthonról)  hozott tudás és az osztálytársak motiváló szerepe is befolyásolja.

Mikor jó, átlagos vagy gyenge egy osztály?

A tanulmányban jó tanulási közeget biztosító osztálynak tekintik, ahol a pedagógusok köszönhető készségfejlődés nyolcadikra legalább átlagos, és hatodikban a diákok fele már eléri az értelmiségi foglalkozásokhoz szükséges magas szövegértési szintet, és a tanulók legfeljebb 10 százaléka teljesít az alapszint alatt.

Rossz tanulási közegű osztálynak pedig azt veszik, ahol a hatodikosok minimum fele nem éri el a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges alapszintet szövegértésből vagy ahol a gyerekek készségei nyolcadikra átlag alatt fejlődtek ebben a tekintetben. Az átlagosok közé azokat az osztályokat sorolták, amelyek egyik csoportba sem tartoztak.

Ezek után felmerül a kérdés, milyen diákok kerülnek be legnagyobb eséllyel a jó, az átlagos vagy éppenséggel rossz osztályra. A kutatók szerint ez nagy mértékben függ a diák társadalmi státuszától, ami jelen esetben az anya legmagasabb iskolai végzettsége szemléltet.

Az iskolák között nagyobb a különbség

A tanulmány szerint a 2018/2019-es tanévben a diplomás anyák gyerekeinek

• 45 százaléka jó
• 34 százaléka átlagos
• 21 százaléka pedig rossz osztályba járt.

Az adatokból látszik, hogy minél magasabb az anya iskolai végzettsége, annál kisebb az esélye, hogy a diák rossz osztályba jár. A diplomás anyák esetében pedig a gyerek kétszer nagyobb eséllyel került be egy jó osztályba, mintha az édesanyja csak az általános iskolát végezte volna el.

Ez az eredmény annak tükrében érdekes, hogy a 2011/2012-es tanévben a diplomás anyák gyerekeinek még

• 48 százaléka jó
• 33 százaléka közepes
• 19 százaléka pedig rossz osztályban tanult.

Az iskolák szintjén még ennél is markánsabb a különbség. A 2011/2012-es tanévben a diplomás anyák gyerekeinek 46 százaléka járt jó iskolába, míg a 2018/2019-es tanévben ez az arány már csak 40 százalék volt.

A kutatók szerint ez azt támasztja alá, hogy a korábbi évekhez képest a legjobb családi hátterű diákok sem tanulhatnak jó iskolában.

Felül romlik a helyzet

A helyzetet továbbárnyalja, hogy a 2022-es PISA-eredmények kapcsán Lannert Judit oktatáskutató korábban úgy fogalmazott a Qubitnak, hogy az alulteljesítő magyar diákok aránya eléri az OECD-átlagot. Ehhez képest a legjobban teljesítők aránya csak 13 százalék, míg az OECD-átlag 16 százalék. A szakember szerint a kormány hiába hangsúlyozza a tehetséggondozás fontosságát, a valóság az, hogy míg stabilizálódott az alulteljesítők aránya, addig "fölül romlik a helyzet".

Lannert szerint a jelenség hátterében a pedagógusminőség állhat.

"Ha egyre alacsonyabb képességű emberek mennek el tanárnak, akkor egy bizonyos szint felett a korrepetálás vagy magolás erőltetésével már nem lehet továbbfejleszteni a tehetségeket."

- jegyezte meg a szakember, majd megjegyezte, hogy itthon van egy-két "keltető" elitgimnázium, de a tehetséggondozás nagyjából ezzel ki is merül.