Lannert Judit oktatáskutató szerint a pedagógusminőséggel összefüggésben van, hogy a PISA-teszten az OECD-átlag alatt van az jól teljesítők aránya.
Lannert Judit oktatáskutató a Qubitnak egy hosszú interjúban elemezte a tavaly, december 5-én bemutatott PISA-eredményeket. A legfontosabb mutatókat Magyarország esetében pedig külön is megvizsgálta.
A szakember szerint a mostani eredmények arra utalnak, hogy Magyarország a közepes fejlettség csapdájában van, ahonnan nehéz átlépni a magasabb jövedelmű országok csoportjába.
"Nincs katasztrófa, ott vagyunk az átlag körül, de innen nem tudunk kitörni, szóval nincs miért hátradőlnünk."
- fejtette ki az oktatáskutató, majd hozzátette, hogy a PISA-teszten az alulteljesítő magyar diákok aránya eléri az OECD-átlagot. Ehhez képest a legjobban teljesítők aránya csak 13 százalék, míg az OECD-átlag 16 százalék. A szakember szerint a kormány hiába hangsúlyozza a tehetséggondozás fontosságát, a valóság az, hogy míg stabilizálódott az alultelhesítők aránya, addig "fölül romlik a helyzet".
Lannert szerint a jelenség hátterében a pedagógusminőség állhat.
"Ha egyre alacsonyabb képességű emberek mennek el tanárnak, akkor egy bizonyos szint felett a korrepetálás vagy magolás erőltetésével már nem lehet továbbfejleszteni a tehetségeket."
- jegyezte meg a szakember, majd megjegyezte, hogy itthon van egy-két "keltető" elitgimnázium, de a tehetséggondozás nagyjából ezzel ki is merül.
Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon a diákok teljesítményét más országokhoz képest jobban meghatározza a szülők anyagi helyzete és végzettsége, amit a szegregációs folyamatok csak tovább erősítenek.
A PISA-eredményekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
