Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Lannert Judit oktatáskutató szerint a pedagógusminőséggel összefüggésben van, hogy a PISA-teszten az OECD-átlag alatt van az jól teljesítők aránya.
Lannert Judit oktatáskutató a Qubitnak egy hosszú interjúban elemezte a tavaly, december 5-én bemutatott PISA-eredményeket. A legfontosabb mutatókat Magyarország esetében pedig külön is megvizsgálta.
A szakember szerint a mostani eredmények arra utalnak, hogy Magyarország a közepes fejlettség csapdájában van, ahonnan nehéz átlépni a magasabb jövedelmű országok csoportjába.
"Nincs katasztrófa, ott vagyunk az átlag körül, de innen nem tudunk kitörni, szóval nincs miért hátradőlnünk."
- fejtette ki az oktatáskutató, majd hozzátette, hogy a PISA-teszten az alulteljesítő magyar diákok aránya eléri az OECD-átlagot. Ehhez képest a legjobban teljesítők aránya csak 13 százalék, míg az OECD-átlag 16 százalék. A szakember szerint a kormány hiába hangsúlyozza a tehetséggondozás fontosságát, a valóság az, hogy míg stabilizálódott az alultelhesítők aránya, addig "fölül romlik a helyzet".
Lannert szerint a jelenség hátterében a pedagógusminőség állhat.
"Ha egyre alacsonyabb képességű emberek mennek el tanárnak, akkor egy bizonyos szint felett a korrepetálás vagy magolás erőltetésével már nem lehet továbbfejleszteni a tehetségeket."
- jegyezte meg a szakember, majd megjegyezte, hogy itthon van egy-két "keltető" elitgimnázium, de a tehetséggondozás nagyjából ezzel ki is merül.
Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon a diákok teljesítményét más országokhoz képest jobban meghatározza a szülők anyagi helyzete és végzettsége, amit a szegregációs folyamatok csak tovább erősítenek.
A PISA-eredményekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.