Három év alatt csaknem megduplázódott azoknak a fiataloknak az aránya, akik úgy képzelik, tíz év múlva is itthon fognak élni.
Az OTP Fáy Alapítvány megbízásából készült kutatás szerint jelentősen megváltozott a 16-24 éves magyar fiatalok jövőképe 2023 és 2026 között. A felmérésben többek között arra keresték a választ, hol képzelik el önmagukat és a munkájukat tíz év múlva, illetve hogyan értékelik Magyarország jövőbeli kilátásait – írja a Népszava. Az első, 2023 októberében készült felmérésben 802, Magyarországon élő 16–24 éves fiatalt kérdeztek meg online, reprezentatív mintán. A kutatást 2026 júniusában 817 résztvevővel ismételték meg; ekkor a 16–18 éveseket tanórai keretek között, a 18–24 éveseket pedig online kérdőív segítségével kérdezték.
Három évvel ezelőtt a megkérdezettek csupán 25 százaléka mondta azt, hogy itthon képzeli el az életét, 2026-ban viszont már 45 százalékuk válaszolt így, ezzel párhuzamosan pedig azok aránya is jelentősen csökkent, akik külföldön szeretnének dolgozni.
Emellett, míg 2023-ban a válaszadók 57 százaléka tervezett külföldi munkavállalást, idén már csak 32 százalékuk. De még nagyobb a különbség azok között, akik biztosak is a terveikben: korábban mindössze 6 százalék mondta, hogy tíz év múlva biztosan Magyarországon fog dolgozni, 2026-ra azonban 15 százalékra nőtt az arányuk.
A másik irányban megfordult a folyamat
A biztosan külföldi munkahelyben gondolkodók aránya három év alatt 22 százalékról 7 százalékra esett vissza, azonban a válaszokat az életkor is jelentősen befolyásolja: míg a 16-18 évesek 36 százaléka dolgozna inkább itthon, addig a 22-24 évesek körében már minden második fiatal válaszolt így.
A biztosan külföldi munkahelyben gondolkodók aránya három év alatt 22 százalékról 7 százalékra esett vissza. A válaszokat ugyanakkor az életkor is jelentősen befolyásolja: míg a 16–18 évesek 36 százaléka dolgozna inkább Magyarországon, a 22–24 évesek körében már minden második fiatal válaszolt így.
Magyarország helyzetét is jobbnak látják
Nemcsak a saját terveiket illetően lettek bizakodóbbak a fiatalok, hanem Magyarország jelenlegi helyzetét is kedvezőbben ítélik meg, mint három évvel korábban. 2023-ban nagyjából minden harmadik megkérdezett tartotta nagyon vagy inkább jónak az ország helyzetét, 2026-ban viszont már a fiatalok fele vélekedett így. Eközben azok aránya, akik nagyon rossznak látják Magyarország helyzetét, 27 százalékról 8 százalékra csökkent.
A kutatás szerint a közép-magyarországi fiatalok kedvezőbben ítélik meg az ország helyzetét, mint a Nyugat- vagy Kelet-Magyarországon élők. Az életkor alapján is látható különbség: az idősebb korcsoportokban többen vannak azok, akik pozitívan értékelik Magyarország jelenlegi helyzetét.
A legfiatalabbak várják a legnagyobb javulást
Még optimistább kép rajzolódik ki akkor, amikor nem a jelenről, hanem a következő tíz évről kérdezték a fiatalokat. 2023-ban még csak nagyjából minden harmadik válaszadó gondolta úgy, hogy tíz év múlva jobb helyzetben lesz Magyarország. 2026-ban már a megkérdezettek kétharmada számít javulásra. Azok aránya pedig, akik szerint az ország helyzete „sokkal jobb” lesz, 6 százalékról 22 százalékra emelkedett. A legbizakodóbbak éppen a legfiatalabbak.
A 16–18 évesek 77 százaléka arra számít, hogy tíz év múlva jobb lesz Magyarország helyzete. A 19–21 évesek körében 59, míg a 22–24 éveseknél 61 százalék vár javulást.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Az intézmények létszámhiányát sokszor azok a dolgozók fedik el, akik eleve a legalacsonyabb fizetést kapják, és „jolly jokerként” szinte bármire bevethetők: takarítanak, villanyt szerelnek, sebet kötöznek, és ha kell, a náluk jóval többet kereső pedagógus kollégáikat is helyettesítik. Négy, nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóval beszélgettünk, akik ki nem fizetett túlórákról, hektikus munkaszervezésről és a rájuk háruló felelősséghez képest drámaian alacsony anyagi megbecsülésről számoltak be.
Idén nyáron jutott nyilvánosságra, hogy a Filozófiai Doktori Iskolában fideszes politikusok és velük jó kapcsolatot ápoló személyek szerezhettek érdemtelenül doktori fokozatot, vagy juthattak el az abszolutóriumig.
A hat rövidfilm a Hintalovon együttműködésben készült, és ingyenesen nézhető a YouTube-on.
Magyarországon elsőként szerezte meg a Triple Crown minősítést a Budapesti Corvinus Egyetem, miután az intézmény három évre elnyerte az EQUIS akkreditációt.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
A belső továbbképzések szabályain és az igazgatóképzésen is változtatna a szakmai szervezet.
Az érintetteknek az első, 50 ezer forintos részletet 15 napon belül utalják, a támogatás második felét pedig november 30-áig, iskolakezdési utalványként kapják meg.
Vészjósló adat, hogy csupán minden harmincadik gyermekbántalmazási vagy elhanyagolási eset kerül be a hivatalos statisztikákba.
