Egyre több fiatal maradna Magyarországon, jóval kevesebben terveznek külföldre menni

Három év alatt csaknem megduplázódott azoknak a fiataloknak az aránya, akik úgy képzelik, tíz év múlva is itthon fognak élni.

 Az OTP Fáy Alapítvány megbízásából készült kutatás szerint jelentősen megváltozott a 16-24 éves magyar fiatalok jövőképe 2023 és 2026 között. A felmérésben többek között arra keresték a választ, hol képzelik el önmagukat és a munkájukat tíz év múlva, illetve hogyan értékelik Magyarország jövőbeli kilátásait – írja a Népszava. Az első, 2023 októberében készült felmérésben 802, Magyarországon élő 16–24 éves fiatalt kérdeztek meg online, reprezentatív mintán. A kutatást 2026 júniusában 817 résztvevővel ismételték meg; ekkor a 16–18 éveseket tanórai keretek között, a 18–24 éveseket pedig online kérdőív segítségével kérdezték.

Három évvel ezelőtt a megkérdezettek csupán 25 százaléka mondta azt, hogy itthon képzeli el az életét, 2026-ban viszont már 45 százalékuk válaszolt így, ezzel párhuzamosan pedig azok aránya is jelentősen csökkent, akik külföldön szeretnének dolgozni.

Emellett, míg 2023-ban a válaszadók 57 százaléka tervezett külföldi munkavállalást, idén már csak 32 százalékuk. De még nagyobb a különbség azok között, akik biztosak is a terveikben: korábban mindössze 6 százalék mondta, hogy tíz év múlva biztosan Magyarországon fog dolgozni, 2026-ra azonban 15 százalékra nőtt az arányuk.

A másik irányban megfordult a folyamat

A biztosan külföldi munkahelyben gondolkodók aránya három év alatt 22 százalékról 7 százalékra esett vissza, azonban a válaszokat az életkor is jelentősen befolyásolja: míg a 16-18 évesek 36 százaléka dolgozna inkább itthon, addig a 22-24 évesek körében már minden második fiatal válaszolt így.

A biztosan külföldi munkahelyben gondolkodók aránya három év alatt 22 százalékról 7 százalékra esett vissza. A válaszokat ugyanakkor az életkor is jelentősen befolyásolja: míg a 16–18 évesek 36 százaléka dolgozna inkább Magyarországon, a 22–24 évesek körében már minden második fiatal válaszolt így.

Magyarország helyzetét is jobbnak látják

Nemcsak a saját terveiket illetően lettek bizakodóbbak a fiatalok, hanem Magyarország jelenlegi helyzetét is kedvezőbben ítélik meg, mint három évvel korábban. 2023-ban nagyjából minden harmadik megkérdezett tartotta nagyon vagy inkább jónak az ország helyzetét, 2026-ban viszont már a fiatalok fele vélekedett így. Eközben azok aránya, akik nagyon rossznak látják Magyarország helyzetét, 27 százalékról 8 százalékra csökkent.

A kutatás szerint a közép-magyarországi fiatalok kedvezőbben ítélik meg az ország helyzetét, mint a Nyugat- vagy Kelet-Magyarországon élők. Az életkor alapján is látható különbség: az idősebb korcsoportokban többen vannak azok, akik pozitívan értékelik Magyarország jelenlegi helyzetét.

A legfiatalabbak várják a legnagyobb javulást

Még optimistább kép rajzolódik ki akkor, amikor nem a jelenről, hanem a következő tíz évről kérdezték a fiatalokat. 2023-ban még csak nagyjából minden harmadik válaszadó gondolta úgy, hogy tíz év múlva jobb helyzetben lesz Magyarország. 2026-ban már a megkérdezettek kétharmada számít javulásra. Azok aránya pedig, akik szerint az ország helyzete „sokkal jobb” lesz, 6 százalékról 22 százalékra emelkedett. A legbizakodóbbak éppen a legfiatalabbak.

A 16–18 évesek 77 százaléka arra számít, hogy tíz év múlva jobb lesz Magyarország helyzete. A 19–21 évesek körében 59, míg a 22–24 éveseknél 61 százalék vár javulást.

Hozzászólások

Egyszerű számolásokba is belekavarodnak az alsósok: nem minden évfolyamon javultak a matek kompetenciamérés eredményei

Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.